Még le sem zárult a társadalmi egyeztetés, már meg is jelent az építésügyi jogszabálymódosítás

Belpol

A jogszabályalkotás és -módosítás újabb furcsaságait élhetjük meg, ezúttal az építészszakma csodálkozott el a módszereken. Az éjjel megjelent rendeletek egy része már ma hatályba lépett.  

Hétfőn, szeptember 30-án 23:08 perckor, vagyis 52 perccel az október 1-jei hatálybalépésük előtt jelentetett meg a kormány több tucat építésügyi jogszabály-módosítást a Magyar Közlönyben.

A Lázár János-féle Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) oldalára egy hete, szeptember 23-án rakták ki  társadalmi egyeztetésre a jogszabály-tervezeteket, amelyeket szeptember 30-ig lehetett véleményezni. Végül azonban az egyeztetés határidejének végét nem is várva be jelent meg már éjfél előtt a teljes építési jogszabály-változtatási csomag a Magyar Közlönyben. Ezek alapján kérdés, hogy a társadalmi egyeztetés során beérkezett anyagokat mennyire vették figyelembe, mennyiben építették be a módosított jogszabályokba és az ezekhez kapcsolódó kormányrendeletekbe.

A kormányrendeletek egy része január 1-én lép csak hatályba, egyes részei pedig csak jövő áprilisban, de az építésügyi hatósági eljárásokról szóló rendelet nagy része már október 1-étől hatályos, vagyis a rendelet megjelentetése után 52 perccel már hatályba is lépett. 

Szakértők arra hívták fel a Narancs.hu figyelmét, hogy az építéshatósági eljárásokra vonatkozó rendelet azt szabályozza, mire kell építési és mire bontási engedély, de változtak a bírságolás szabályai, a hatóságok rendszere és a főépítészi rendszer is átalakul. Mostantól minden településen kötelező lesz alkalmazni főépítészt, és lényegesen több dolgot fognak véleményezni, erősebb jogköröket kapnak az eddigieknél.

A szakma szerint a lakásépítésekre vonatkozó ún. egyszerű bejelentés rendszere talán pozitívan változik a jogbiztonság szempontjából, ugyanis a hatóság tudomásul veszi ezeket a bejelentéseket, és a korábbiaktól eltérően érdemben vizsgálja a terveket. Ugyanakkor nehezebb lesz a településeknek új építési területeket kijelölni a fejlesztéseikhez, beruházásaikhoz, és új előírások vonatkoznak majd a zöldfelületi rendszerekre is. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

„A Száraz november azoknak szól, akik isznak és inni is akarnak” – így készítették elő a Kék Pont kampányát

Az idén már kilencedik alkalommal elindított kampány hírét nem elsősorban a plakátok juttatják el az emberekhez, hanem sokkal inkább a Kék Pont önkéntesei, akik a Száraz november nagyköveteiként saját közösségeikben népszerűsítik a kezdeményezést, sőt, néhány fővárosi szórakozóhely pultjaira „száraz” itallapokat is visznek.

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.