Még le sem zárult a társadalmi egyeztetés, már meg is jelent az építésügyi jogszabálymódosítás

Belpol

A jogszabályalkotás és -módosítás újabb furcsaságait élhetjük meg, ezúttal az építészszakma csodálkozott el a módszereken. Az éjjel megjelent rendeletek egy része már ma hatályba lépett.  

Hétfőn, szeptember 30-án 23:08 perckor, vagyis 52 perccel az október 1-jei hatálybalépésük előtt jelentetett meg a kormány több tucat építésügyi jogszabály-módosítást a Magyar Közlönyben.

A Lázár János-féle Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) oldalára egy hete, szeptember 23-án rakták ki  társadalmi egyeztetésre a jogszabály-tervezeteket, amelyeket szeptember 30-ig lehetett véleményezni. Végül azonban az egyeztetés határidejének végét nem is várva be jelent meg már éjfél előtt a teljes építési jogszabály-változtatási csomag a Magyar Közlönyben. Ezek alapján kérdés, hogy a társadalmi egyeztetés során beérkezett anyagokat mennyire vették figyelembe, mennyiben építették be a módosított jogszabályokba és az ezekhez kapcsolódó kormányrendeletekbe.

A kormányrendeletek egy része január 1-én lép csak hatályba, egyes részei pedig csak jövő áprilisban, de az építésügyi hatósági eljárásokról szóló rendelet nagy része már október 1-étől hatályos, vagyis a rendelet megjelentetése után 52 perccel már hatályba is lépett. 

Szakértők arra hívták fel a Narancs.hu figyelmét, hogy az építéshatósági eljárásokra vonatkozó rendelet azt szabályozza, mire kell építési és mire bontási engedély, de változtak a bírságolás szabályai, a hatóságok rendszere és a főépítészi rendszer is átalakul. Mostantól minden településen kötelező lesz alkalmazni főépítészt, és lényegesen több dolgot fognak véleményezni, erősebb jogköröket kapnak az eddigieknél.

A szakma szerint a lakásépítésekre vonatkozó ún. egyszerű bejelentés rendszere talán pozitívan változik a jogbiztonság szempontjából, ugyanis a hatóság tudomásul veszi ezeket a bejelentéseket, és a korábbiaktól eltérően érdemben vizsgálja a terveket. Ugyanakkor nehezebb lesz a településeknek új építési területeket kijelölni a fejlesztéseikhez, beruházásaikhoz, és új előírások vonatkoznak majd a zöldfelületi rendszerekre is. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.