Magyar Péter: A Tisza Párt jelképe a mai naptól az 1956-os lyukas zászló

  • narancs.hu
  • 2024. október 1.

Belpol

Kicsit 2002-es kokárda hangulata van a dolognak, de a pártelnök szerint ez nem ugyanaz.

„A mostani független, szuverén Magyarország nem létezne az 56-os hőseink hazaszeretete és áldozata nélkül. Legyünk rájuk büszkék és legyünk nekik mindig hálásak, hogy 68 évvel ezelőtt megcselekedték, amit megkövetelt a haza. Nekik köszönhető, hogy a magyar név megint szép lett, méltó régi nagy híréhez” – hívta fel Magyar Péter közleményben a közönség figyelmét arra, hogy a Tisza Párt jelképe a mai naptól az 1956-os lyukas zászló.

 
Magyar Péter tüntetése március 26-án a Vértanúk terén, még nem lyukas zászlóval
Fotó: Palágyi Barbara
 

Magyar azután hozta ezt a döntést, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs hosszasan fejtegette 1956-ból kiindulva, hogy ők biztosan nem csinálták volna azt az oroszok ellen, mint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. 

Magyar, bár arra kéri híveit, hogy lyukas zászlóval jelenjenek meg az október 5-i közmédiás tüntetésen és a 23-i megemlékezésen is, hozzáteszi: „Természetesen tudjuk, hogy ez a zászló a szabad Magyarország jelképe is. Nem fogjuk kisajátítani, ahogy azt a Fidesz tette anno a nemzeti jelképeinkkel. Viszont azt sem fogjuk hagyni, hogy holmi politikai igazgatók meggyalázzák” – írta, ezzel kicsit előre szaladva az esetleges kritikákhoz arról, hogy 2002-ben a Fidesz valami hasonlót csinált a kokárdával.

A párt október 5-re az MTVA elé a Kunigunda utcába szervez tüntetést.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.