Rehabilitációs lakópark kialakítását tervezték Törökbálinton az ősszel átadott Gerontológiai Központ mellett. A telekszomszédok az építési engedély ellen többször fellebbeztek, így a beruházás nem kezdődhet el. Hónapok óta tart a vita, hogy a helyiek egy részének ellenállását csupán építésszakmai indokok magyarázzák-e, vagy nem szeretnének egy településen élni rokkantakkal."Az 50-es évekbeli gyermekbénulási járvány következtében megbénult, vagy egyéb ok, például születési rendellenesség, baleset miatt a mások fizikai segítsége nélkül élni nem képes, de szellemileg ép, állandó orvosi felügyeletet nem igénylők számára keresünk olyan lakhatási megoldásokat, ahol szeretteikkel együtt élhetnek, és a nélkülözhetetlen segítség szervezetten, folyamatosan biztosított" - mondta a Narancsnak Hajnal József jogtanácsos, az Auróra Alapítvány kuratóriumi elnöke, aki maga is szívesen költözne a lakóparkba. Alapítványuk először öt éve, Pestszentlőrincen próbált 12 mozgássérült családnak segíteni a Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével. A máltaiak Hajnal szerint 1998 nyarán kihátráltak az együttműködésből, és ennek okát máig nem mondták meg.
A Sabin-cseppek bevezetése után - mivel újabb megbetegedések nem történtek -
a 70-es évek elején megszüntették
az ún. Heine-Medine utókezelő osztályokat, a gyerekeket hazaadták a szülőknek. A további gyógykezeléseket, amik az izomsorvadás megelőzését, lassítását szolgálják, ambuláns szakrendeléseken végezték. A koncentrált és célzott rehabilitáció hiánya miatt mára senkinek sincs pontos információja az érintettek állapotáról. "Szüleink egy idő után már fizikailag sem bírták az állandó szervezést" - folytatta Hajnal. A szülők mára elöregedtek, beteg gyermekeik hamarosan intézményekben lesznek kénytelenek élni, vagy megpróbálják maguk megoldani a helyzetüket.
Szakértői vélemények szerint a megbetegedés után 30-40 évvel látványos romlás következik be. Ez már megkezdődött azoknál, akik az utolsó járványok idején betegedtek meg. "´k évtizedek óta nem találnak olyan rehabilitációs intézményt, ahol legalább évente egyszer 2-3 hétig gyógytornában, masszázsban, fizikoterápiás kezelésben részesülhetnének, picit javítva, vagy >>csak<< szinten tartva ezzel romló fizikai állapotukat" - tette hozzá az alapítvány vezetője.
Az alapítvány 2000-ben rátalált a Medicatus Kft.-re és az Arany Alkony Kht.-re.
A két cég
együttműködése évek óta tart: "A Medicatus által kialakított, időskorúak ellátását végző intézményeket a közhasznú társaság működteti" - mondta lapunknak Fülöp Róbert sebész, a kft. ügyvezetője. Jelenleg 1100 férőhellyel rendelkeznek, a közhasznú társaság (amelynek tulajdonosai a keletkező hasznot nem "vehetik ki") a profitorientált kft.-t bízta meg az orvosi szolgáltatások megszervezésével, és a konyhákat is ők üzemeltetik. Hajnalék megkeresésekor már tárgyaltak Törökbálinton az önkormányzati tulajdonban lévő, veszteséges Flóra Hotel újrahasznosításáról. A kiírt meghívásos pályázatot a Medicatus és az Arany Alkony nyerte el. "Vállaltuk, hogy a hotel átépítésével 150 férőhelyes szociális otthont alakítunk ki. A felújítás 600 millió forint értékű volt, az önkormányzat 72,5 százalékban az ingatlan tulajdonosa maradt" - mondta Fülöp. (Törökbálinton évente jut ugyanennyi a nagyközség felújítási-korszerűsítési munkálataira.) Októberben nyílt meg a Gerontológiai Központ, s jelenleg telt házzal működik. A terület másik felét piaci áron vette meg a Medicatus; korábban sportpálya volt ott, és ezt a cégnek a település másik felén "ki kellett váltania". A szerződés szerint az önkormányzat vállalta, hogy szabályozza a terület hasznosításának módját és beépíthetőségét - ez 2001 októberében meg is történt. A településen ekkor - részben a tervezett lakópark miatt - két népszavazási aláírásgyűjtést kezdeményeztek, de ezek sikertelen akciók voltak.
A helyi építési hatóság kiadta az elsőfokú építési engedélyt, amit többen megtámadtak, és a másodfokon eljáró Pest Megyei Közigazgatási Hivatal új eljárás lefolytatását rendelte el. A Medicatus elfogadta az érveket: "Átterveztettük a lakóparkot, közben folyamatosan egyeztettünk a helyiekkel. A jelenlegi terveknél a korábbi kifogások zömét figyelembe vettük: például a telek széli épületek nem magasabbak a szomszédos házaknál, minden épületnél csökkentettük a szintek számát, kisebb a mélygarázs, kevesebb lakást építünk" - mondta Fülöp. Az önkormányzat korábban engedélyezte, hogy a területre 8,5 méter falmagasság helyett 9 méteres házak épüljenek: ez újabb egy szintet jelentett, de a "visszatervezés" során ez 6 méterre csökkent, a kerekes székes apartmanok száma pedig 51 helyett 31 lett. Kevesebb a nem kerekes székes mozgássérült részére kialakított lakás is.
Az újabb elsőfokú engedélyt már Budakalász építésügyi hatósága adta ki, de néhányan ez ellen is fellebbeztek, így újra másodfokon van az ügy. Elvileg az ottani döntést is meg lehet támadni, és bírósághoz lehet fordulni, ami újabb 2-3 évre jegelné a mostani állapotot.
Az önkormányzat szinte mindenben egyetért a beruházóval - értesült a Magyar Narancs. "A különbség csupán annyi, hogy szerintünk lakosaink elvitathatatlan joga, hogy tiltakozzanak, ha azt jogszerűen teszik" - hallottuk az önkormányzat egyik munkatársától. A nem építés-szakmai kifogások állítólag nem befolyásolták a képviselő-testület álláspontját. A második tervet is bemutatták, de "a lakosság egy része az elkészítés minden pillanatában ott akar lenni". (A fellebbezés egyik oka az egyeztetés hiánya.) Ennek jogszerűségét az önkormányzat nem kívánja eldönteni. A polgármester novemberben sajtótájékoztatón nehezményezte, hogy települését úgy mutatják be, mintha alapvetően a mozgássérültekkel lenne bajuk, holott erről szó sincs: a lakosok nem az építkezés tényét, hanem annak mértékét kifogásolták. Az elmúlt fél évben azonban néhány jel arra utalt, hogy többen a lakópark tervezett funkciójának sem örülnek: az ingatlanon lévő, a beruházásról tájékoztató táblára vörös festékkel "SOHA" feliratot festettek, továbbá a képviselő-testületi ülésre is betérő, egyebek mellett az egyik képviselő lemondását követelő tüntetők is "tábláztak". Arra, hogy ezek valamelyikén szó szerint
szerepelt-e a "nyomorékfalva" kifejezés
vagy sem, mindenki másképp emlékszik. Idén tavasszal a közszolgálati rádió Napközben című műsorában az egyik szomszéd elmondta: nem szeretné, ha kerti medencéjében fürödve rálátnának a mozgássérültek. A helyi Civil Fórum Egyesület (támogatásukkal hárman jutottak be ősszel a képviselő-testületbe) egyik vezetője is szomszéd: ő a Narancs információi szerint mindkétszer fellebbezett. Tavasszal ismeretlenek feljelentették az APEH-nél az Auróra Alapítványt, de a vizsgálat mindent rendben talált. "A bejelentő bizonyára nem tudta, hogy az alapítvány képviselő szervének tagjai közül senkinek sincs személyes vagy közeli hozzátartozón keresztüli kapcsolata a kivitelező és üzemeltető cégekkel" - tette hozzá Hajnal.
Fülöp szerint sok érv szól a lakópark mellett: "Nyugodt, csendes környezetet alakítunk ki, a helyi lakosoknak munkahelyet teremtünk, a Gerontológiai Központban is 70 törökbálinti dolgozik." Az önkormányzat számára az épület bérleti díja évi 25-30 millió forint bevételt jelent, és a tervezett szolgáltatások iparűzési adója miatt ez csak nőni fog. A lakóparkban mindenki számára nyitott uszodát, orvosi rendelőt, gyógyszertárat, fitnesztermet, szolgáltatóüzleteket, boltot is terveznek, ily módon is javítva a környék ellátottságát.
Az is elhangzott, hogy a mozgássérültek közelsége miatt elértéktelenedhetnek a lakások. "Eddig bárhol építettünk szociális otthont, nőtt a lakások értéke, hiszen rendezett épületekben, környezetben működtetjük intézményeinket" - tette hozzá Fülöp. A fellebbezéseket részben a szomszédos családi házak tulajdonosai nyújtották be: számukra a lakópark környezeti terhelése (is) probléma. Fülöpék szerint a lakópark nem családi házas övezetben helyezkedik el, környezetében zömmel közintézmények vannak. "Egyik oldalról a 150 fős idősek otthona határolja, ami 2 szint plusz tetőtér nagyságú. Másik oldalról a Flóra kemping, egy óvoda és az üzleti park jelenleg üres területe húzódik. Harmadik oldalról a volt termelőszövetkezet hangárai állnak, a negyedik oldalon pedig a Szent István Egyetem háromszintes kollégiuma és néhány családi ház található" - leltározott Fülöp. Többen aggályosnak tartották, hogy a Medicatus erkölcstelen hasznot kíván húzni a mozgássérültekből. "Cégünk a lakópark építésére pénzügyi támogatást nem igényelt, és az engedélyeztetési eljárás során sem akarunk jogtalan engedményeket kicsikarni" - reagált a Medicatus ügyvezetője.
A tervezett beruházás teljes mértékben kielégíti a speciális igényeket: mindegyik épület akadálymentes, tűzjelző rendszerrel, mobil nővérhívóval, biztonsági lifttel látják el, így
kialakításuk jóval drágább
az átlagosnál. Az ingatlanok tervezett nettó eladási ára 200 ezer forint/nm. A beruházó nem kért előre "beugrót" a leendő tulajdonosoktól.
"Számunkra azért ideális a törökbálinti helyszín, mert a szomszédos szociális otthon infrastruktúrája (orvos, nővér, mosoda stb.) kiszolgálhatna minket is. Bár ezért fizetnünk kell, az egy főre jutó költség jóval kisebb, mintha mindezt egyenként kellene megoldanunk. A tervek szerint az általunk használt lakásokat megvásároljuk, és a gondozási költségeket külön kell térítenünk" - mondta Hajnal. (Pesthidegkúton 20 éve épült az egyetlen hasonló lakótelep, egészségügyi-gondozási háttér nélkül.) Eddig több mint 400 fizetőképes jelentkezőt regisztráltak a törökbálinti lakásokra. Hajnal számításai szerint ez az elhelyezési forma legalább 40 százalékkal olcsóbb, mintha intézményben kellene megszervezni az ellátást, ráadásul nem is hospitalizálja a lakót. A szaktárca és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezetői többször tárgyaltak az alapítvány vezetőjével, aki lát esélyt arra, hogy a lakóparkban végzett gondozási tevékenységet modellkísérletként befogadják, (rész)finanszírozzák.
A Medicatus szerint ha a lakópark elleni kifogások csupán építésszakmaiak, valamennyi érintettnek tudomásul kellene vennie a másodfokú hatóság döntését. Ezt ők vállalják, de "ugyanezt kérjük a néhány fellebbezőtől is" - mondta Fülöp. "Ha bíróságra kerül az ügy, éveket csúszhat a beruházás, és ha végül nekünk adnak igazat, joggal való visszaélés címén kártérítést kérhetünk" - tette hozzá. Ha a kft. nagyon nem látja a beruházás végét, legfeljebb megpróbál túladni a telken.
Egy törökbálinti lakos szerint rajtuk verik el a port, pedig az ország egyik települése sem lelkesedne a lakóparkért. "Ami nincs megoldva országosan, helyben sem fog menni" - mondta. Az önkormányzatot nem sürgeti az idő, továbbra sem kíván nyílt konfliktusba keveredni egyik féllel sem. Mindenestre múlt héten úgy döntöttek: felmérik, hogy intézményeiknél és a járdáknál milyen akadálymentesítést kell elvégezniük, és jövőre el is kezdik a munkát.
Hajnal József számtalan történetet tud arról, miképp bántak velük egészségügyi intézményben. "Ha valamelyikünket vacsoránál nem ülteti fel az ápoló, lemarad az étkezésről, de olyan is előfordult, hogy kikapcsolták a nővérhívó gombját, ugyanis az nem azért van, hogy >>megforgatását>segítő szándéktól vezérelve>megfelelésNovemberben az újságcikkek nyomán Béki Gabriella (SZDSZ),
az Országgyűlés
szociális és családügyi bizottságának alelnöke kérdéssel fordult Csehák Judit miniszterhez "Mozgássérültek nélkül Európába?" címmel. Erre Kökény Mihály, a tárca politikai államtitkára válaszolt, "jószolgálati missziót" ajánlva a párbeszéd megkezdésére. Egy hét múlva Keller László, a nagyközség szocialista országgyűlési képviselője plenáris ülésen védte meg a helyieket: elmarasztalta a vállalkozást, mondván, az a maximális bevétel biztosítására törekszik, és részére "aligha a humanitárius szempontok az elsődlegesek". Keller kijelentette: "Az építkezés ellenzői a véleményüket mindenkor kulturáltan mondták el." Keller László a Narancs megkeresésére nem reagált, információink szerint a korábbi lakossági fórumokon nem vett részt. A Civil Fórum december 19-én újabb egyeztetést tervez, amelyre meghívták az országos és helyi politikusokat, illetve a Medicatus vezetőjét is. Hajnal József is kapott meghívót. Arról nem tájékoztatták, hogy a helyszín akadálymentesen megközelíthető-e.
Virág Tamás
