„A járvány rövid és hosszú távú kezeléséhez is alapvető feltétel a megfelelő mennyiségű és minőségű teszt folyamatos alkalmazása” – írja az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közleményben, amiről a 444.hu számolt be. Az MTA orvos-, immunológus és biológus kutatói április 22-én ajánlásokat juttattak el az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI), az Innovációs és Technológiai Minisztériumának (ITM), és a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) vezetőinek.
„Sokkal több olyan tesztet kellene végezni, amely magát a fertőzést mutatja ki” – áll a közleményben. Az MTA levelében az ún. rtPCR tesztet említi, amikor a garatból vett mintából magának a vírus jelenlétét mutatják ki. A szerológiai gyorstesztek, melyek az akkut fertőzés kimutatására korlátozottan alkalmasak, megbízhatóan csak azt mutatják ki, hogy a vizsgált alany szervezete termelt-e ellenanyagot. Ezek a tesztek a fertőzésen már átesett, így feltehetően már immunis személyek felkutatására alkalmasak.
Az MTA szerint ez is fontos, mert „a hosszú távú járványügyi intézkedésekhez azonban szükség lehet a betegségen még át nem esett fogékonyak és a már védettek azonosítására is”.
Az Akadémia levele szerint a „gyors és kiterjedt tesztelés” alapján csoportokra lehetne osztani a népességet, így a fogékony embereket a mostaninál is jobban védhetnék, a védett embereket pedig jogosultságokkal ruházhatnák fel.
Külön figyelmeztetnek, hogy a széles körű tesztelés nélkül nem ajánlott a korlátozások periodikus, általános enyhítése, hiszen a betegség hosszú lappangási ideje miatt eleve két hét késleltetéssel látnánk csak a hatásokat, már ha egyáltalán tesztelnénk.
Kulcskérdés az egészségügy „gyorst és tartós” megerősítése az MTA szerint. Nem csupán a járványhoz közvetlenül kapcsolódó teendőkre kell figyelmet fordítani, hanem a hosszú ideje fennálló problémákra is, amelyek befolyásolják egy járvány kimenetelét. Ilyen például a krónikus betegek ellátatlanságra, a diagnosztikai beavatkozások késlelkedése.
A teljes közlemény itt olvasható.
