Müller Cecília: Néhány fiatal koronavírusos beteg is lélegeztetőgépre került

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. szeptember 23.

Belpol

A második hullám felszálló szakaszában vagyunk a tisztifőorvos szerint.

Csaknem egy hete megközelíti az ezret a napi új fertőzöttek száma, tehát a koronavírus-járvány második hullámának felszálló szakaszában vagyunk - mondta az  operatív törzs szerdai online sajtótájékoztatóján Müller Cecília országos tisztifőorvos.

Felhívta a figyelmet a maszkhasználat, illetve a másfél méteres távolság fontosságára azokon helyeken is, ahol jogszabály ezt külön nem írja elő. Példaként említette a rokonlátogatást, a sorban állást, a lifthasználatot, a taxis utazást, illetve az esküvőket.

Az országos tisztifőorvos közölte: a járvány második hullámában nehezebb a védekezés, hiszen "közösségi terjedés van", szinte mindenütt megjelenhetnek a betegek. Ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy aki légúti tüneteket észlel magán, ne menjen közösségbe, és ez érvényes a gyerekekre is.

Müller Cecília szerint az egészségügyi ellátórendszert felkészítették a betegek fogadására, a kórházak ágykihasználtsága 53 százalék. Jelenleg három budapesti kórház, a Dél-Pesti Centrumkórház, a Szent János Kórház, illetve az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet van kijelölve a középsúlyos, illetve súlyos, bizonyítottan koronavírusos betegek ellátására. Amennyiben szükséges, további intézményeket vonnak be a fertőzött betegek ellátásába.

Az ellátás centralizálása a cél, hogy a súlyos és középsúlyos betegek olyan intézménybe kerüljenek, ahol mind a személyi, mind a tárgyi feltétel adott gyógyításukhoz. Továbbá cél az is, hogy maradjanak úgynevezett "tiszta" kórházak, ahol nem ápolnak koronavírusos beteget.

Müller Cecília kérdésre válaszolva beszélt arról is, hogy szerencsére a második hullámban sem jellemzőek az atipikus esetek, amikor fiatal, egészséges, alapbetegséggel nem küzdő embereknél lesz súlyos lefolyású a betegség. Azonban hozzátette, van néhány fiatal lélegeztetőgépen, akik korábban jó egészségi állapotban voltak.

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.