MÚOSZ: A kormány háborút indított a független sajtó ellen

  • narancs.hu
  • 2024. július 10.

Belpol

Az újságírószövetség elítéli a hétfőn kiadott kormányhatározatot.

„A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) elítél minden olyan hatalmi akciót, mellyel a független sajtó működését kívánják akadályozni. E törekvések közé soroljuk azt a hétfőn villámgyorsan megjelent kormányhatározatot, mely elvben a háborús propaganda ellen szól, valójában azonban újra a független média normális működését fenyegeti” – olvasható az állásfoglalásban, amelyet szerdán adott ki az újságírószövetség.

A közlemény emlékeztet, hogy a Magyar Közlönyben a keddre virradó éjszakán megjelent kormányhatározat a pártokon kívül azokat a médiumokat célozza, amelyek külföldről támogatást kapnak,  és „amennyiben megállapításra kerül, hogy a támogatás a háborús propagandát szolgálja, úgy a forrásokat Magyarország visszautalja a küldő szervezet számára”.

A MÚOSZ szerint lehetetlen feladat érvényt szerezni ennek az utasításnak jogállami keretek között, mert a jelek szerint a „háborús propaganda” mást jelent a kormánynak, és mást a köznek. Jellemző, hogy a gyorsan összeütött kormányhatározat nem tér ki a részletekre, „mintha csak az lett volna fontos, hogy a lehető leggyorsabban ismét megjelenjen egy olyan jogszabály, amely a puszta létével is jelzi: jó lesz vigyázni, a kormány figyel, s ha kell, lecsap. A tavaly év végén létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal már elkezdte listázni az egyes lapokat, s több független orgánum (HVG, Telex, 444, Népszava) orosz–ukrán háborúról írt tényszerű cikke felkerült a »háborús propagandát« terjesztők listájára. Vagyis a »célszemélyek« már alakulnak, most készül a jogi háttér, s ha külföldről (kivéve az Európai Uniót) is kapnak támogatást, akkor jöhet a retorzió” – állapítja meg a MÚOSZ.

A szervezet szerint a kormánynak nem az a dolga, hogy háborúba kezdjen a független sajtó ellen, jogszabályokkal fenyegessen lapokat, amelyek az olvasók támogatásából élnek, és ezt a pénzt külföldi pályázatokon elnyert támogatások egészítik ki. „Ezek olyan projektek megvalósulását segítik általában, melyek egy európai ország demokratikus működéséhez szükséges informáltságot erősítik. Ez nem háborús propaganda!” – szögezi le az állásfoglalás.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.