MTI-hírt minősített háborúpártinak a Szuverenitásvédelmi Hivatal

  • narancs.hu
  • 2024. július 10.

Belpol

Csak mert a független sajtóban is megjelent.

„Háborúpárti narratívát” terjeszt – ezzel vádolja a hvg.hu-t is a Szuverenitásvédelmi Hivatal Dezinformációs Narratívák Magyarországon című brosúrája. A lap megnézte, hogy mely cikkei miatt kapott ilyen minősítést, és arra jutott, hogy például az állami hírügynökség, a Magyar Távirati Iroda által kiadott, és a kormánymédia által is közölt hírek alapján.

Ilyen, a tanulmányban példaként hivatkozott írás például az Újabb 1,5 milliárd dolláros segélyt ad az USA Ukrajnának című cikk, amelyben arról van szó, Kamala Harris, az Amerikai Egyesült Államok alelnöke bejelentette a támogatást. A hírt az MTI ugyanezzel a címmel osztotta meg, és nem csak a független hírportálok vették át, hanem a kormányközeli Mediaworks megyei lapjai is. A hvg.hu annyival egészítette ki az információt, hogy beleírta, milyen feltételekkel lenne hajlandó Vlagyimir Putyin orosz elnök  a béketárgyalásokra. 

A Szuverenitásvédelmi Hivatal a „háborúpárti narratíva” bizonyítékaként értelmezett olyan beszámolót, amely arról szólt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Bohár Dánielnek nyilatkozott, és a hvg.hu úgy értelmezte az elhangzottakat, hogy a kormányfő üzenetei az emberek félelem- és biztonságérzetére építenek, majd megvizsgálta, Orbán állításai közül melyiknek mi a valóságalapja.

A hvg.hu-nak a rá vonatkozó idézetgyűjteményről az a benyomása alakult ki, hogy a Hivatal majdnem minden olyan cikkre ugrott, amelynek a címében, bevezetőjében olvasható Putyin neve, a háború vagy a szankciók, esetleg a Moszkva szó.

Azt is furcsállja a szerkesztőség, hogy míg a hvg.hu írásai ilyen minősítés alá estek, a nyomtatott hetilapban, a HVG-ben a jelek szerint nem találtak kifogásolható írást a Szuverenitásvédelmi Hivatal munkatársai. Az történhetett, hogy akik a tanulmányt írták, a munka könnyebbik végét fogták meg: csak az interneten elérhető írások között keresgettek olyanokat, amelyek alátámasztották a prekoncepciójukat. Jellemző a lap szerint, hogy a háborúról napi szinten író és világháborúval riogató Origo írásait nem is vizsgálták.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.