MTI-hírt minősített háborúpártinak a Szuverenitásvédelmi Hivatal

  • narancs.hu
  • 2024. július 10.

Belpol

Csak mert a független sajtóban is megjelent.

„Háborúpárti narratívát” terjeszt – ezzel vádolja a hvg.hu-t is a Szuverenitásvédelmi Hivatal Dezinformációs Narratívák Magyarországon című brosúrája. A lap megnézte, hogy mely cikkei miatt kapott ilyen minősítést, és arra jutott, hogy például az állami hírügynökség, a Magyar Távirati Iroda által kiadott, és a kormánymédia által is közölt hírek alapján.

Ilyen, a tanulmányban példaként hivatkozott írás például az Újabb 1,5 milliárd dolláros segélyt ad az USA Ukrajnának című cikk, amelyben arról van szó, Kamala Harris, az Amerikai Egyesült Államok alelnöke bejelentette a támogatást. A hírt az MTI ugyanezzel a címmel osztotta meg, és nem csak a független hírportálok vették át, hanem a kormányközeli Mediaworks megyei lapjai is. A hvg.hu annyival egészítette ki az információt, hogy beleírta, milyen feltételekkel lenne hajlandó Vlagyimir Putyin orosz elnök  a béketárgyalásokra. 

A Szuverenitásvédelmi Hivatal a „háborúpárti narratíva” bizonyítékaként értelmezett olyan beszámolót, amely arról szólt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Bohár Dánielnek nyilatkozott, és a hvg.hu úgy értelmezte az elhangzottakat, hogy a kormányfő üzenetei az emberek félelem- és biztonságérzetére építenek, majd megvizsgálta, Orbán állításai közül melyiknek mi a valóságalapja.

A hvg.hu-nak a rá vonatkozó idézetgyűjteményről az a benyomása alakult ki, hogy a Hivatal majdnem minden olyan cikkre ugrott, amelynek a címében, bevezetőjében olvasható Putyin neve, a háború vagy a szankciók, esetleg a Moszkva szó.

Azt is furcsállja a szerkesztőség, hogy míg a hvg.hu írásai ilyen minősítés alá estek, a nyomtatott hetilapban, a HVG-ben a jelek szerint nem találtak kifogásolható írást a Szuverenitásvédelmi Hivatal munkatársai. Az történhetett, hogy akik a tanulmányt írták, a munka könnyebbik végét fogták meg: csak az interneten elérhető írások között keresgettek olyanokat, amelyek alátámasztották a prekoncepciójukat. Jellemző a lap szerint, hogy a háborúról napi szinten író és világháborúval riogató Origo írásait nem is vizsgálták.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.