A TASZ, a Transparency International, a K-monitor, az atlatszo.hu és az Energiaklub nyílt levélben fordult a köztársasági elnökhöz azután, hogy az Országgyűlés megszavazta a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos törvényjavaslatot. A civil szervezetek azt kérik Áder Jánostól, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál az elfogadott törvény alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát.
Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!
Az Országgyűlés 2015. március 3-án fogadta el a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló T/2250. számú törvényjavaslatot. Az elfogadott törvény 5. §-a – az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága által 2015. február 27-én benyújtott összegző módosító javaslat hatására – súlyosan korlátozza a közérdekű adatok megismerhetőségét. Az elfogadott törvény 5. §-a a következőket tartalmazza:
„A Megvalósítási Megállapodásokban és a Beruházással összefüggésben az Egyezmény 3. cikk 1. pontja szerinti Orosz Kijelölt Szervezet és annak alvállalkozói, valamint az Egyezmény 3. cikk 2. pontja szerinti Magyar Kijelölt Szervezet és alvállalkozói által kötött szerződésekben foglalt üzleti és műszaki adatok, valamint az ezen Megvalósítási Megállapodások, szerződések és az Egyezmény előkészítésével, megkötésével kapcsolatos üzleti és műszaki adatok, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló adatok az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (2) bekezdés b) és h) pontjára figyelemmel – azok keletkezesétől számított 30 évig – közérdekű adatként nem ismerhetőek meg.”
Az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése értelmében „Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.” Az Alaptörvény 39. § (2) bekezdése előírja továbbá, hogy „A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok”. Az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése pedig azt mondja ki, hogy „alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható”.
Az Alkotmánybíróság a 32/1992. (V. 29.) AB határozatban kifejtette, hogy a „közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés lehetővé teszi a választott népképviseleti testületek, a végrehajtó hatalom, a közigazgatás jogszerűségének és hatékonyságának ellenőrzését, serkenti azok demokratikus működését”. A 34/1994. (VI. 24.) AB határozatban pedig leszögezte, hogy a „nyílt, áttetsző és ellenőrizhető közhatalmi tevékenység, általában az állami szervek és a végrehajtó hatalom nyilvánosság előtti működése a demokratizmus egyik alapköve, a jogállami államberendezkedés garanciája”. A 12/2004. (IV. 7.) AB határozat azt is kimondja, hogy „egy demokratikus társadalomban a közérdekű adatok nyilvánossága a főszabály; ehhez képest a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozását kivételnek kell tekinteni”.
| ||
Az elfogadott törvény 5. §-a nemzetbiztonsági érdekből, illetve a szellemi tulajdonhoz fűződő jogra tekintettel, harminc éven át hozzáférhetetlenné tesz minden, a Paksi Atomerőművet érintő beruházással összefüggő üzleti és műszaki adatot, valamint az ilyen adatokkal összefüggő döntések megalapozását szolgáló minden adatot. Az elfogadott törvény 5. §-a azonban elmulasztja meghatározni azokat a konkrét nemzetbiztonsági, illetve a szellemi tulajdon védelméhez fűződő érdekeket, amelyekre hivatkozással általános jelleggel és differenciálatlanul kizárja a jelzett közérdekű adatok megismerhetőségét. Az elfogadott törvény 5. §-át megállapító összegző módosító javaslat indokolásából is mindössze annyi tudható meg, hogy a „módosítással a törvényjavaslat teljes összhangba kerül az Infotv. közérdekű adatok megismerésével kapcsolatos rendelkezéseivel”. Annak kifejtésével azonban adós maradt az elfogadott törvény és az ahhoz fűzött indokolás is, hogy a közérdekű adatok ilyen széles körének a megismerhetőségét harminc éven át generális jelleggel kizáró rendelkezés pontosan milyen módon szolgálja Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit, illetve a szellemi tulajdon védelmét.
Ezáltal az elfogadott törvény 5. §-a a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot az előbb megnevezett értékek védelméhez feltétlenül szükséges mértéknél jobban korlátozza, mivel az üzleti, a műszaki és a döntés-előkészítő adatokat teljes egészében megismerhetetlenné teszi, függetlenül attól, hogy azok egyébként bármilyen formában érintenek-e egyáltalán nemzetbiztonsági, illetve a szellemi tulajdon védelméhez fűződő érdeket. Az adott cél eléréséhez feltétlenül szükséges mértéknél nagyobb alapjog-korlátozás pedig az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésére tekintettel sérti az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdését.
Az elfogadott törvény 5. §-a ezen túlmenően kiüresíti a közérdekű adatok megismerése iránti igény elutasításával szembeni bírósági felülvizsgálat lehetőségét is. Az érintett adatok megismerhetővé tételét az adatkezelő nem mérlegelheti, az elfogadott törvény 5. §-ában foglalt kategorikus rendelkezés következtében azok egyáltalán nem ismerhetőek meg. Ennek megfelelően sem az adatkezelő, sem a bíróság számára nem áll rendelkezésre az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 30. § (5) bekezdése szerinti lehetőség az adatok megismerhetővé tételére még abban az esetben sem, ha az adat nyilvánosságához fűződő érdek nyilvánvalóan nagyobb, mint a nemzetbiztonsági vagy szellemi tulajdon védelméhez fűződő érdek. Mindez a közérdekű adatok megismeréséhez való jog aránytalan korlátozására vezet, és ez – különös tekintettel a 2/2014. (I. 21.) AB határozatban foglaltakra – sérti az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdését.
A közérdekű adatok megismeréséhez fűződő, az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésében foglalt alapvető jognak az elfogadott törvény 5. §-a által megvalósított aránytalan korlátozása egyszersmind kiüresíti a közpénzadatok nyilvánosságának az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdésében biztosított elvét.
Meggyőződésünk, hogy az elfogadott törvény az alkotmányossági aggályokon túl a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (2) bekezdésével is ellentétes. A hivatkozott irányelvi rendelkezés ugyan lehetővé teszi egyes adatigénylések visszautasítását nemzetbiztonsági okról vagy a szellemi tulajdonjogokra tekintettel, azonban azt is rögzíti, hogy „a megtagadás alapját szűken kell értelmezni, minden egyes esetben figyelembe véve a közzététel által szolgált közérdeket”. Az elfogadott törvény ezzel szemben mérlegelést nem tűrően elzárja a közérdekű adatokat a nyilvánosság elől, így nem teszi lehetővé azt, hogy a nyilvánossághoz fűződő közérdek és a megtagadás alapjául szolgáló közérdek az adatigénylés teljesítése vagy annak megtagadása előtt egymással szemben mérlegelhető legyen.
Az eddig írtakra figyelemmel az elfogadott törvény 5. §-a nem állja ki az alkotmányosság próbáját. Ezért azzal a kéréssel fordulunk Köztársasági Elnök Úrhoz, hogy az Alaptörvény 6. cikk (4) bekezdés alapján, figyelemmel a 9. cikk (1) bekezdéséből fakadó feladatára, kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál az elfogadott törvény 5. §-a Alaptörvénnyel való összhangjának a vizsgálatát.
Budapest, 2015. március 3.
