Napokkal korábban kikerültek a KSH-adatok, Mellár Tamás feljelentést tett

  • narancs.hu
  • 2023. február 8.

Belpol

Egy kormányközeli intézet már szombaton tudta, hogy mit fog közzétenni a KSH hétfőn. Ilyenre még nem volt példa. 

Feljelentést tett Mellár Tamás, a Párbeszéd országgyűlési képviselője bennfentes kereskedelem, bennfentes információ jogosulatlan közzététele, valamint hivatali visszaélés bűncselekményének gyanúja miatt azzal kapcsolatban, hogy a Portfolio.hu szombaton arról írt, hogy egy piaci szereplő napokkal a hivatalos adatközlés előtt hozzájuthatott a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) olyan adataihoz, amelyek akár piacmozgató jelentőségűek lehetnek. 

A lap ugyanis a hétvégén a Makronóm Intézet kommunikációs cégétől egy olyan levelet kapott, amelyben az intézet makroelemzési vezetőjének a „friss KSH kiskereskedelmi adatokhoz fűzött szakmai kommentárját” küldik szíves felhasználásra,

a levélben pedig a KSH olyan adatai szerepeltek, amelyek csak napokkal később, a hétfői gyorsjelentésből derültek volna ki. 

Nem sokkal később a Portfolio újabb levelet kapott a cégtől, amelyben már azt írták, hogy „elnézést, de az alábbi KSH statisztikai adat hétfő reggel (02.06.) 8:30-ig EMBARGÓS, kérem, legyenek szívesek figyelembe venni”. A KSH jelentései a gyakorlat szerint ugyanis a közvélemény számára a megjelenés hivatalos napján 8:30-ig megismerhetetlenek, de a média a feldolgozhatóság, a korrekt tájékoztatás elősegítése érdekében a publikálás előtt fél órával korábban kapja meg a gyorsjelentéseket.

Ez alól csak a kormányzati szervek egy szűk köre jelent kivételt, ide akár valóban napokkal korábban megérkezhetnek a KSH adatai, a Makronóm Intézet azonban egy magánvállalkozás, amelyet 2020-ban jött létre, honlapja szerint azért, hogy "a hazai patrióta gazdaságpolitika megalapozásának és kiterjesztésének motorja legyen, a patrióta szemléletű kutatóknak és kutatásoknak otthont, megjelenési felületet biztosítson".

A Makronóm Intézet mögötti MAKRONÓM Közhasznú Nonprofit Kft. 2021 januárja óta Kerekes György tulajdona, aki korábban a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. vezérigazgatója is volt, de egy ideig az Eximbank igazgatósági tagja is volt. A cég a honlapja szerint foglalkozik "kormányzati döntéstámogatással" is. 

A Portfolio később összevetette a hétfőn publikált KSH-adatokat a Makronóm Intézet által közöltekkel, és arra jutott, hogy azok tényleg megegyeztek, vagyis

a kormányközeli intézet tényleg napokkal korábban hozzájutott azokhoz.

A lapnak a KSH is reagált az üggyel kapcsolatban, amely azt közölte, hogy súlyosan megsértették a statisztikai adatok embargós szabályait, ilyenre még sosem volt példa. Közölték, hogy a reggel 8.30-kor megjelenő gyorstájékoztatókat előző nap 17 órakor kaphatják meg az érintett állami vezetők, és a megjelenés előtt 30 perccel a szerkesztőségek és hírügynökségek – ám az előzetes hozzáférés mind az állami szervezetek, mind a sajtó érintett szervezetei esetében az embargó szabályainak betartásáról szóló nyilatkozathoz kötött. Ebben a nyilatkozatban benne van az is, hogy a hivatalos közzététel előtt az adatok nem hozhatók nyilvánosságra, és nem továbbíthatók harmadik félnek sem. 

A KSH azt is közölte, hogy az embargós előzetes hozzáférés gyakorlatának több évtizedes történetében az embargó megsértése soha nem fordult elő. Az embargó szabályainak súlyos megsértését a KSH kivizsgálja és megteszi a szükséges intézkedéseket. Amennyiben a minisztérium, intézmény vagy a sajtó érintett szervezete megsérti az embargó szabályait, a KSH jogosult az előzetes hozzáféréshez való jogát határozott időtartamra felfüggeszteni vagy véglegesen visszavonni.

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk

Dobosviccek

„Srácok, van kedvetek meghallgatni a szerzeményeimet?”, szól az egyik legelcsépeltebb dobosvicc csattanója. A közvélekedés szerint a dobosok tipikusan háttérbe húzódó, nem túl izgalmas figurák, de ahogy Dave Grohl, Phil Collins, Don Henley vagy akár Szikora Róbert példája mutatja, megfelelő tehetséggel és szorgalommal belőlük is lehetnek nagy sztárok. Az elmúlt hetekben két neves angol zenekar dobosa is szólóalbumot jelentetett meg – mindkét lemezre érdemes időt szakítani.

Hordta a jelet

  • - minek -

Mátyás Attila számos zenekaron és zenei korszakon átívelő, lassan négy évtizedes pályafutásában különleges epizód a rövid ideig létező Agnus Dei (Isten báránya) zenekar.

Intimebb invenciók

Bacsó Kristóf legutóbbi szerzői anyaga nem konceptlemez, a szaxofonos nem szokott ilyeneket készíteni. A gondolatok, a képzetek, a keresztutalások sokkal összetettebben bontakoznak ki dallamaiból és témáiból, mint hogy kiragasszon egy képet középre, és a körül motozzon a lemez végéig. Bacsó az irányadó jazzalkotók közé emelkedett a rá jellemző nyugodt, intellektuális megközelítéssel; a saját együttesein kívül elsősorban a Modern Art Orchestra szaxofon szólamvezetőjeként és a Zeneakadémia jazz tanszékének élén.

Dehogy vagyunk egyedül

A vígjáték műfaja lefelé tartó pályájának igencsak a végét járja már, s mint számos híres képviselője, mára elgyengült, fárasztó, és ha mond is valamit, az gyakran kellemetlen vagy csitítgatni való. Elég csak az utóbbi idők tömeggyártott spin-off sorozataira gondolnunk, ha az eredetiek színvonalának revíziójával nem is szívesen zaklatnánk fel magunkat.

Tekintetek tüzében

  • Révész Emese

Czene Márta technikai tudása kivételes, nem sajnálja az időt és a fáradságot a részletek megmunkálására, vékony festékrétegei, kifinomult vonalrajza, kimért kompozíciói a reneszánsz fénykorát és a fotórealizmus legjavát idézik. Önmagában ez vajmi kevés lenne azonban ahhoz, hogy érdekes legyen a kortárs szemlélőnek.

Purcell zongorája

Az 1695-ben elhalálozott Henry Purcellnek természetesen nem volt zongorája, hiszen Bartolomeo Cristofori csak egy évtizeddel később találta fel a zongora ősének tekinthető fortepianót, majd újabb 60–70 évnek kellett eltelnie, amíg ez a hangszer lassan egyeduralkodóvá válva kiszorította billentyűs társait. „Purcell, a zongora poétája” – kommentálta a koncert előtt egy barátom kissé helytelenítő mosollyal Szokolov műsorát, aki a koncert teljes első félidejét az angol mesternek szentelte.