Navracsics is elismerte, hogy befagyaszthatják a 3000 milliárd forintnyi uniós pénz

  • narancs.hu
  • 2022. november 29.

Belpol

A helyreállítási tervet viszont még az idén elfogadhatják. 

Navracsics Tibor területfejlesztési és az uniós pénzek megszerzéséért felelős miniszter kedden úgy nyilatkozott a Reuters hírügynökségnek, hogy arra számít, hogy az Európai Bizottság zárolni fogja a Magyarországnak szánt fejlesztési pénzeket, de a magyar helyreállítási tervet decemberben elfogadják. 

Navracsics azt mondta, a kormány arra számít, hogy a helyreállítási tervet az uniós pénzügyminiszterek a december 12-i Ecofin találkozón fogják majd elfogadni. 

Hozzátette ugyanakkor, hogy az Európai Bizottság minden valószínűség szerint arra tesz majd javaslatot, hogy függesszék fel a Magyarországnak járó források 65 százalékának kifizetését, vagyis azt a bizonyos 7,5 milliárd eurót (mintegy 3000 milliárd forintot) 

A miniszter azt is mondta, hogy Magyarország teljesíteni fogja a vállalásait, és arra számít, hogy jövőre meg fogják kapni a pénzeket. 

Múlt héten több lap is arról számolt be, hogy elképzelhető, hogy Magyarország nem kapja meg a kohéziós alap mintegy 3000 milliárd forintját, mert Brüsszel egyáltalán nem elégedett azokkal a korrupcióellenes vállalásokkal, amelyeket a magyar kormány tett annak érdekében, hogy jogállamisági szempontból jobb színben tűnjön fel. Akkor arról is szó volt, hogy a magyar helyreállítási tervet pedig bár jóváhagyhatják, a pénzek (5,8 milliárd euró) kifizetését is reformok teljesítéséhez kötnék. Navracsics Tibor ezt akkor úgy értékelte, hogy jó hír, hogy az idén aláírhatják a vonatkozó megállapodásokat.

A miniszter most azt mondta, megtette, amit tudott, és ha még az idén sikerül megállapodni az EU-val és az Európai Tanács is elfogadja a helyreállítási tervet, akkor időben vannak, de a hangsúly most az uniós források felfüggesztésén van. 

Arról, hogy van-e esély utolsó pillanatos megállapodásra, Navracsics csak annyit mondott, hogy ő optimista, és sok mindent látott már. 

Hogy milyen érdekek feszülnek egymásnak az uniós tárgyalásokon, arról a legutóbbi Narancsban írtunk: 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.