Elképzelhető, hogy Magyarország nem kapja meg a kohéziós alap forrásait (mintegy 3000 milliárd forintot), mert Brüsszel egyáltalán nem elégedett azokkal a korrupcióellenes vállalásokkal, amelyeket a magyar kormány tett annak érdekében, hogy jogállamisági szempontból jobb színben tűnjön fel - értesült a Spiegel című német lap brüsszeli tudósítója. Minderről a hvg.hu adott hírt.
Korábban még arról volt szó, Brüsszel hajlik arra, hogy Magyarország megkapja a kohéziós alap pénzeit, azonban úgy tűnik, megváltozott ez az álláspont, de az első értesülésekben még nem szerepelt pontos összeg.
Nem sokkal később egy másik német lap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung is arról írt - ezt is a hvg.hu szemlézte -, hogy az Európai Bizottság egyáltalán nem elégedett a magyar kormány 17 pontos vállalásaival, és ezért nemcsak a kohéziós alap pénzei kerültek veszélybe, hanem a helyreállítási alapból kapott támogatások is. A lap úgy tudja, hogy a magyar helyreállítási tervet ugyan jóváhagyhatják, de a pénzek kifizetéséhez (5,8 milliárd euró) a korábban kért reformok teljesítését kérik. Eddig nem volt szó arról, hogy a helyreállítási forrásokat is vállalásokhoz kötnék, azonban úgy tűnik, hogy nem lesz elég a kondicionalitási eljárásban elvárt vállalásokat teljesíteni, hanem igazságügyi reformokat is végre kell majd hatjania a magyar kormánynak. A Bizottság az igazságügy függetlenségének garantálását várja el, a többi közt az Országos Bírói Tanács erősítésével és a Kúria, azon belül is Varga Zs. András elnök gyengítésével. Ezzel kapcsolatban egyébként Varga Judit igazságügyi miniszter a vállalások teljesítéséről beszélt.
A német lap forrásaira hivatkozva ugyanakkor azt is állítja, a Bizottság elismeri, hogy a vállalásokból néhányat teljesített a kormány, de még lenne mit tenni az átláthatóságért. Nem elégedettek például a nemrég létrehozott Integritás Hatósággal, ugyanis a Bizottság véleménye szerint annak elnökei „nem állnak minden kétségen felül”; közülük külön kiemelték Holbusz Tímeát, aki korábban a Pénzügyminisztériumban dolgozott.
Mikuláskor azonban minden kiderül: a végső döntést december hatodikán hozzák meg a tagállami pénzügyminiszterek, tehát egyszerre dől el a helyreállítási alap és a kohéziós alap Magyarországnak szánt források sorsa.
