Orbán és a visszatartott uniós pénzek

Nyerni fog, hiszen nem hirdetnek vesztest

Külpol

Senki nem akarja megbüntetni Magyarországot és a magyar kormányt, ez a „brüsszeli” szándék csak a Fidesz kampánymeséiben létezik. A valóságban a feleket racionálisabb érdekek mozgatják, és ezek szövevényében Orbán jól manőverezik.

Elhalasztják a döntést a magyar uniós pénzekről. Újabb követelések jöhetnek az EU-tól. Egy hónap helyett két hónap haladékot kap a kormány. Nem lesz elég a tizenhét vállalás.

A korábban tervezettnél kisebb összeg felfüggesztését javasolja az Európai Bizottság. Jövő tavasszal jöhetnek az uniós pénzek. Ha év végéig nincs döntés, elesünk a vissza nem térítendő támogatástól.

Szeptember óta hetente más és más hír és találgatás jelenik meg a Magyarországnak járó EU-s milliárdok sorsáról: a gazdasági felzárkózást segítő alapok közel kétharmadáról (3000 milliárd forint) és a Covid-válságból való kilábalásra adott 2000 milliárd forintról, amit azért javasol befagyasztani az Európai Bizottság, mert a magyar állam nem garantálja, hogy szabályszerűen költik el ezeket a támogatásokat. Mi történik Brüsszelben, hogy ilyen nehéz eldönteni: adják vagy nem adják ezt a pénzt?

A kormány válasza, hogy az európai baloldal és szélsőbaloldal büntetni akarja Magyarországot; a kormány küzd ez ellen, és a harc bizony hosszú és kemény. Ám a valóság az, hogy politikai érdekek olyan bonyolult szövevényébe került az ügy, hogy az Európai Bizottság egyelőre nem tudta kisakkozni a mindenkit többé-kevésbé kielégítő lépést – ezért inkább kivár, amíg csak lehet. A magyar jogállamiság állapota miatti európai aggályok a Fidesz elbaltázott szövetségi politikájának köszönhetően éppen akkor élesedtek, amikor két másik, sokkal fontosabb ügyben is folyamatosan ütköznek az érdekek Európában: az egyik a világjárvány utáni válság kezelése, a másik az ukrajnai háború és annak következményei.

Néppárti védőháló nélkül

Közben két történelmi jelentőségű teljesítményét is meg kellene óvni a közösségnek: sikerült megegyezni arról, hogy a gazdasági válságban példátlan méretű, közösen finanszírozott gazdasági hitel- és támogatáscsomaggal segítsék egymást a tagállamok, és közel egy éve sikerül közösen, egyetértésben fellépni Oroszországgal szemben. Mindenki érti, hogy talán az európai béke múlik azon, hogy ez az egység ne törjön meg, és ezért sok kormány nagy áldozatokat kész hozni. De pontosan mekkorát?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.