Orbán és a visszatartott uniós pénzek

Nyerni fog, hiszen nem hirdetnek vesztest

Külpol

Senki nem akarja megbüntetni Magyarországot és a magyar kormányt, ez a „brüsszeli” szándék csak a Fidesz kampánymeséiben létezik. A valóságban a feleket racionálisabb érdekek mozgatják, és ezek szövevényében Orbán jól manőverezik.

Elhalasztják a döntést a magyar uniós pénzekről. Újabb követelések jöhetnek az EU-tól. Egy hónap helyett két hónap haladékot kap a kormány. Nem lesz elég a tizenhét vállalás.

A korábban tervezettnél kisebb összeg felfüggesztését javasolja az Európai Bizottság. Jövő tavasszal jöhetnek az uniós pénzek. Ha év végéig nincs döntés, elesünk a vissza nem térítendő támogatástól.

Szeptember óta hetente más és más hír és találgatás jelenik meg a Magyarországnak járó EU-s milliárdok sorsáról: a gazdasági felzárkózást segítő alapok közel kétharmadáról (3000 milliárd forint) és a Covid-válságból való kilábalásra adott 2000 milliárd forintról, amit azért javasol befagyasztani az Európai Bizottság, mert a magyar állam nem garantálja, hogy szabályszerűen költik el ezeket a támogatásokat. Mi történik Brüsszelben, hogy ilyen nehéz eldönteni: adják vagy nem adják ezt a pénzt?

A kormány válasza, hogy az európai baloldal és szélsőbaloldal büntetni akarja Magyarországot; a kormány küzd ez ellen, és a harc bizony hosszú és kemény. Ám a valóság az, hogy politikai érdekek olyan bonyolult szövevényébe került az ügy, hogy az Európai Bizottság egyelőre nem tudta kisakkozni a mindenkit többé-kevésbé kielégítő lépést – ezért inkább kivár, amíg csak lehet. A magyar jogállamiság állapota miatti európai aggályok a Fidesz elbaltázott szövetségi politikájának köszönhetően éppen akkor élesedtek, amikor két másik, sokkal fontosabb ügyben is folyamatosan ütköznek az érdekek Európában: az egyik a világjárvány utáni válság kezelése, a másik az ukrajnai háború és annak következményei.

Néppárti védőháló nélkül

Közben két történelmi jelentőségű teljesítményét is meg kellene óvni a közösségnek: sikerült megegyezni arról, hogy a gazdasági válságban példátlan méretű, közösen finanszírozott gazdasági hitel- és támogatáscsomaggal segítsék egymást a tagállamok, és közel egy éve sikerül közösen, egyetértésben fellépni Oroszországgal szemben. Mindenki érti, hogy talán az európai béke múlik azon, hogy ez az egység ne törjön meg, és ezért sok kormány nagy áldozatokat kész hozni. De pontosan mekkorát?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.