Navracsics szeretné, ha a CEU maradna

  • narancs.hu
  • 2018. november 13.

Belpol

Bizakodik, hisz, remél.

Navaracsics Tibor, az Európai Unió kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa (nem mellesleg Orbán korábbi minisztere) az RTL Klub Híradójának azt nyilatkozta, hogy szeretné, ha a CEU Budapesten maradna, és Magyarország nem az egyetem körüli vitáról lenne ismert a világban.

Utóbbit már bukta, előbbit csak fogja, minden jel szerint.

A CEU és a kormány „vitája“ per pillanat úgy áll, hogy a CEU éppen arra készül, hogy Bécsbe helyezi át székhelyét, a kormány pedig nem is tárgyal velük.

Orbán november 9-én a Kossuth rádiónak azt mondta, nem hajlandó engedélyt adni a törvénytelenségre: „Egyértelmű törvények vannak Magyarországon, ezek mindenkire vonatkoznak, mindenkinek be kell tartani, és hiába keltenek politikai hisztériát egy-egy egyetem körül, nem vagyok hajlandó senkinek törvényen kívüliséget biztosítani.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.