Interjú

„Nem befolyásolnak a találgatások”

Kolosi Beáta, a Líra Könyv Zrt. vezérigazgatója

Belpol

Tizenkét éve vezeti az édesapjától megörökölt könyvkiadó- és könyvesbolthálózatát, szívügyének tekinti a gyerekkönyveket, és nem ért egyet a „gyerekvédelmi” törvénnyel. Kolosi Beátát a Libri tulajdonosváltásáról is megkérdeztük.

Magyar Narancs: Hogy fogadták, hogy a Mathias Corvinus Collegium 98,41 százalékos tulajdonosa lett a Libri-csoportnak?

Kolosi Beáta: Lehetett tudni, hogy az MCC kisebbségi tulajdonos volt, és azt is, hogy tavaly problémák voltak az osztalékkifizetéssel. Természetesen sokan számítottak rá, hogy előbb-utóbb meg fog történni a Libri felvásárlása, de azt, hogy pont most, nem tudtuk, meglepetés volt.

MN: Sokk?

KB: Sokknak nem mondanám. Éppen véget ért a könyvhét, amelyet nagyon élvezett a szakma és az olvasók, hosszú sorok várakoztak a dedikálópultoknál, pezsgett a tömeg. És aztán jött egy ilyen hír. Nem mondom, hogy megijedtem, de a komfortérzetem némileg csökkent.

MN: Nem olyan biztató, hogy egy olyan alapítvány lép elő konkurenciaként, amelybe jócskán jutottak állami források, MOL- és Richter-részvények duzzasztják, és közvagyonnak számító ingatlanok tulajdonosa. Ez azt jelenti, hogy oda a verseny?

KB: Annyi biztos, hogy nem ideális a helyzet, sokkal jobbat is el tudnék képzelni. De hát nem ez az egyetlen furcsaság a mai Magyar­országon. Szeretném, ha ugyanúgy tudnánk építkezni és működni, mint eddig, és ez a tulajdonosváltás nem torzítaná a könyvpiaci viszonyokat.

MN: Bödőcs Tibor szerint a kérdés az, hogy „Origo, Index vagy ATV lesz a Libriből középhosszúrövid távon”, és lesznek-e könyvek „szankciócsúfoló, ősi, szittya népdalokból” és Németh Szilárd gondolataiból. Osztja azokat a feltételezéseket, miszerint a Libri tulajdonosváltásával ideológiai nyomás érvényesül a cégben?

KB: Úgy vélem és azt remélem, hogy rövid és középtávon nem lesz változás, marad a menedzsment, és az zavartalanul dolgozhat. Engem nem befolyásolnak a találgatások és a jóslatok, szeretnék a saját hangomra hallgatni.

MN: Megjelentek azok a szerzők a Lírához tartozó könyvkiadók ajtaja előtt, akik azt közölték, hogy otthagyják a Librit?

KB: Nálunk a kiadók önálló műhelyként működnek, így ezeknek a híre akkor sem feltétlenül jutna el hozzám, ha történt volna ilyen. De ezzel együtt úgy látom, a felbuzdulás valójában inkább felszíni jelenség volt, sokkal kisebb a súlya, mint ahogy a médiában megjelent. Mindig vannak szerzők, akik egyik kiadótól a másikhoz igazolnak, és a szívük joga, hogy eldöntsék, mi fontos számukra a kiadóval kapcsolatban. A szerző és a kiadó kapcsolata akkor jó, ha hosszú távra terveznek egymással. Ez a viszony rendkívül szenzitív és személyes.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.