Interjú

„Nem befolyásolnak a találgatások”

Kolosi Beáta, a Líra Könyv Zrt. vezérigazgatója

Belpol

Tizenkét éve vezeti az édesapjától megörökölt könyvkiadó- és könyvesbolthálózatát, szívügyének tekinti a gyerekkönyveket, és nem ért egyet a „gyerekvédelmi” törvénnyel. Kolosi Beátát a Libri tulajdonosváltásáról is megkérdeztük.

Magyar Narancs: Hogy fogadták, hogy a Mathias Corvinus Collegium 98,41 százalékos tulajdonosa lett a Libri-csoportnak?

Kolosi Beáta: Lehetett tudni, hogy az MCC kisebbségi tulajdonos volt, és azt is, hogy tavaly problémák voltak az osztalékkifizetéssel. Természetesen sokan számítottak rá, hogy előbb-utóbb meg fog történni a Libri felvásárlása, de azt, hogy pont most, nem tudtuk, meglepetés volt.

MN: Sokk?

KB: Sokknak nem mondanám. Éppen véget ért a könyvhét, amelyet nagyon élvezett a szakma és az olvasók, hosszú sorok várakoztak a dedikálópultoknál, pezsgett a tömeg. És aztán jött egy ilyen hír. Nem mondom, hogy megijedtem, de a komfortérzetem némileg csökkent.

MN: Nem olyan biztató, hogy egy olyan alapítvány lép elő konkurenciaként, amelybe jócskán jutottak állami források, MOL- és Richter-részvények duzzasztják, és közvagyonnak számító ingatlanok tulajdonosa. Ez azt jelenti, hogy oda a verseny?

KB: Annyi biztos, hogy nem ideális a helyzet, sokkal jobbat is el tudnék képzelni. De hát nem ez az egyetlen furcsaság a mai Magyar­országon. Szeretném, ha ugyanúgy tudnánk építkezni és működni, mint eddig, és ez a tulajdonosváltás nem torzítaná a könyvpiaci viszonyokat.

MN: Bödőcs Tibor szerint a kérdés az, hogy „Origo, Index vagy ATV lesz a Libriből középhosszúrövid távon”, és lesznek-e könyvek „szankciócsúfoló, ősi, szittya népdalokból” és Németh Szilárd gondolataiból. Osztja azokat a feltételezéseket, miszerint a Libri tulajdonosváltásával ideológiai nyomás érvényesül a cégben?

KB: Úgy vélem és azt remélem, hogy rövid és középtávon nem lesz változás, marad a menedzsment, és az zavartalanul dolgozhat. Engem nem befolyásolnak a találgatások és a jóslatok, szeretnék a saját hangomra hallgatni.

MN: Megjelentek azok a szerzők a Lírához tartozó könyvkiadók ajtaja előtt, akik azt közölték, hogy otthagyják a Librit?

KB: Nálunk a kiadók önálló műhelyként működnek, így ezeknek a híre akkor sem feltétlenül jutna el hozzám, ha történt volna ilyen. De ezzel együtt úgy látom, a felbuzdulás valójában inkább felszíni jelenség volt, sokkal kisebb a súlya, mint ahogy a médiában megjelent. Mindig vannak szerzők, akik egyik kiadótól a másikhoz igazolnak, és a szívük joga, hogy eldöntsék, mi fontos számukra a kiadóval kapcsolatban. A szerző és a kiadó kapcsolata akkor jó, ha hosszú távra terveznek egymással. Ez a viszony rendkívül szenzitív és személyes.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.