Interjú

„Nem befolyásolnak a találgatások”

Kolosi Beáta, a Líra Könyv Zrt. vezérigazgatója

Belpol

Tizenkét éve vezeti az édesapjától megörökölt könyvkiadó- és könyvesbolthálózatát, szívügyének tekinti a gyerekkönyveket, és nem ért egyet a „gyerekvédelmi” törvénnyel. Kolosi Beátát a Libri tulajdonosváltásáról is megkérdeztük.

Magyar Narancs: Hogy fogadták, hogy a Mathias Corvinus Collegium 98,41 százalékos tulajdonosa lett a Libri-csoportnak?

Kolosi Beáta: Lehetett tudni, hogy az MCC kisebbségi tulajdonos volt, és azt is, hogy tavaly problémák voltak az osztalékkifizetéssel. Természetesen sokan számítottak rá, hogy előbb-utóbb meg fog történni a Libri felvásárlása, de azt, hogy pont most, nem tudtuk, meglepetés volt.

MN: Sokk?

KB: Sokknak nem mondanám. Éppen véget ért a könyvhét, amelyet nagyon élvezett a szakma és az olvasók, hosszú sorok várakoztak a dedikálópultoknál, pezsgett a tömeg. És aztán jött egy ilyen hír. Nem mondom, hogy megijedtem, de a komfortérzetem némileg csökkent.

MN: Nem olyan biztató, hogy egy olyan alapítvány lép elő konkurenciaként, amelybe jócskán jutottak állami források, MOL- és Richter-részvények duzzasztják, és közvagyonnak számító ingatlanok tulajdonosa. Ez azt jelenti, hogy oda a verseny?

KB: Annyi biztos, hogy nem ideális a helyzet, sokkal jobbat is el tudnék képzelni. De hát nem ez az egyetlen furcsaság a mai Magyar­országon. Szeretném, ha ugyanúgy tudnánk építkezni és működni, mint eddig, és ez a tulajdonosváltás nem torzítaná a könyvpiaci viszonyokat.

MN: Bödőcs Tibor szerint a kérdés az, hogy „Origo, Index vagy ATV lesz a Libriből középhosszúrövid távon”, és lesznek-e könyvek „szankciócsúfoló, ősi, szittya népdalokból” és Németh Szilárd gondolataiból. Osztja azokat a feltételezéseket, miszerint a Libri tulajdonosváltásával ideológiai nyomás érvényesül a cégben?

KB: Úgy vélem és azt remélem, hogy rövid és középtávon nem lesz változás, marad a menedzsment, és az zavartalanul dolgozhat. Engem nem befolyásolnak a találgatások és a jóslatok, szeretnék a saját hangomra hallgatni.

MN: Megjelentek azok a szerzők a Lírához tartozó könyvkiadók ajtaja előtt, akik azt közölték, hogy otthagyják a Librit?

KB: Nálunk a kiadók önálló műhelyként működnek, így ezeknek a híre akkor sem feltétlenül jutna el hozzám, ha történt volna ilyen. De ezzel együtt úgy látom, a felbuzdulás valójában inkább felszíni jelenség volt, sokkal kisebb a súlya, mint ahogy a médiában megjelent. Mindig vannak szerzők, akik egyik kiadótól a másikhoz igazolnak, és a szívük joga, hogy eldöntsék, mi fontos számukra a kiadóval kapcsolatban. A szerző és a kiadó kapcsolata akkor jó, ha hosszú távra terveznek egymással. Ez a viszony rendkívül szenzitív és személyes.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.