A család mindent visz: szőlő, borház, egyetem

Ki a gazda Tokajban?

Belpol

Elsőre azt gondolnánk, a Tokaj-Hegyalja Egyetem körüli huzavona valójában a NER valaminő mellékes belviszálya egy nemigen létező egyetemért, melyben Stumpf István megégette magát: a hóhért akasztják, sag schon. Pedig úgy tűnik, nagy dolgok érlelődnek az ország egyik történelmi borvidékén.

Stumpf István, az egyetemi modellváltás, vagyis a felsőoktatás alapítványok alá erőszakolásának kormánybiztosa azzal volt kénytelen szembesülni június első hetében, hogy a Tokaj-Hegyalja Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma erőszakot gyakorolt, és leszavazta a szenátust. Az lett a rektor, akit a kuratórium akart – a mostani ideiglenes rektor, Horváth Ágnes –, és nem az, akit a szenátus megszavazott, jelesül Fiáth Attila. Stumpf azonnal lemondott a kuratóriumi elnöki mandátumáról és elhagyta az egyetemet, mondván, a kuratórium olyanba szólt bele, amibe nem lett volna joga. Stumpf közleményében azt írta, hogy a kuratórium döntése „sérti a rektorjelölt választásának a rendjét és az egyetemi önállóságot”. Ebben lehet is valami, tekintettel arra, hogy az alapítványi egyetemeken a szabályozás szerint a rektort a szenátus jelöli és a kuratórium választja; márpedig a szenátus Fiá­thot javasolta, és Horváthot nem javasolta. Stumpf a távozása előtt három hónappal meghosszabbította Horváth megbízatását – ennyi idő van tehát az ügy rendezésére, immár a volt kuratóriumi elnök nélkül.

Ez elsőre szórakoztató történetnek tűnik: visszanyalt a fagyi. De mi történt valójában? Lehetséges-e, hogy a kuratórium nem is annyira a maga emberét, mint inkább, ne adj’ isten, valakinek a strómanját akarta a rektori székbe ültetni? De ki vethetett szemet az egyetemre, és az állami juttatásként állampapírban parkoltatott 75 milliárd forintjának legalább egy részére? És a fenntartó alapítvány tulajdonába apportált fontos helyi cégre, a Grand Tokaj Zrt.-re (a néhai Tokaj Kereskedőházra)?

Szüretelés

Húsz évvel ezelőtt nagy port kavart, hogy Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége összesen hét hektár szőlőt vásárolt Hegyalján – Sárazsadányban és Tolcsván –, illetve tulajdonrésze volt egy cégben, amely állami támogatást kapott. Akkor ez még botrányosnak számított, így Lévai Anikó eladta a szőlőjét, és kiszállt a cégből is. Meglehet, inkább csak papíron. Az idén teljesen új ügyletként Orbán Ráhel és férje, Tiborcz István több körben is szőlőket és gyümölcsösöket vásárolt, több mint 60, illetve több mint 30 hektárt. Eme 90 hektár értéke bizonyosan meghaladja a 600 millió forintot.

Ezen földek egy részét Molnár Péter adta el Tiborcznak – ugyanaz az ember, aki annak idején megvásárolta Lévai Anikótól az akkor kényelmetlennek bizonyult szőlőt. Molnár Péter egyben a Patricius Borház Zrt.-nek a birtokigazgatója is hosszú évek óta, annak a cégnek, amelynek tulajdonosa sokáig Kékessy Dezső, egykori párizsi nagykövet volt, az Orbán család és a párt jó barátja; a legutolsó időben pedig egy bizalmi vagyonkezelő alapítvány. A Patricius Borház eddig nem volt közvetlenül az Orbán családhoz köthető, hiszen a bizalmi vagyonkezelő alapítvány mögött bárki lehet. Ám idén márciusban – a földvásárlással nagyjából egy időben – új tulajdonosa lett a borháznak, mégpedig a BDPST Zrt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.