A család mindent visz: szőlő, borház, egyetem

Ki a gazda Tokajban?

Belpol

Elsőre azt gondolnánk, a Tokaj-Hegyalja Egyetem körüli huzavona valójában a NER valaminő mellékes belviszálya egy nemigen létező egyetemért, melyben Stumpf István megégette magát: a hóhért akasztják, sag schon. Pedig úgy tűnik, nagy dolgok érlelődnek az ország egyik történelmi borvidékén.

Stumpf István, az egyetemi modellváltás, vagyis a felsőoktatás alapítványok alá erőszakolásának kormánybiztosa azzal volt kénytelen szembesülni június első hetében, hogy a Tokaj-Hegyalja Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma erőszakot gyakorolt, és leszavazta a szenátust. Az lett a rektor, akit a kuratórium akart – a mostani ideiglenes rektor, Horváth Ágnes –, és nem az, akit a szenátus megszavazott, jelesül Fiáth Attila. Stumpf azonnal lemondott a kuratóriumi elnöki mandátumáról és elhagyta az egyetemet, mondván, a kuratórium olyanba szólt bele, amibe nem lett volna joga. Stumpf közleményében azt írta, hogy a kuratórium döntése „sérti a rektorjelölt választásának a rendjét és az egyetemi önállóságot”. Ebben lehet is valami, tekintettel arra, hogy az alapítványi egyetemeken a szabályozás szerint a rektort a szenátus jelöli és a kuratórium választja; márpedig a szenátus Fiá­thot javasolta, és Horváthot nem javasolta. Stumpf a távozása előtt három hónappal meghosszabbította Horváth megbízatását – ennyi idő van tehát az ügy rendezésére, immár a volt kuratóriumi elnök nélkül.

Ez elsőre szórakoztató történetnek tűnik: visszanyalt a fagyi. De mi történt valójában? Lehetséges-e, hogy a kuratórium nem is annyira a maga emberét, mint inkább, ne adj’ isten, valakinek a strómanját akarta a rektori székbe ültetni? De ki vethetett szemet az egyetemre, és az állami juttatásként állampapírban parkoltatott 75 milliárd forintjának legalább egy részére? És a fenntartó alapítvány tulajdonába apportált fontos helyi cégre, a Grand Tokaj Zrt.-re (a néhai Tokaj Kereskedőházra)?

Szüretelés

Húsz évvel ezelőtt nagy port kavart, hogy Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége összesen hét hektár szőlőt vásárolt Hegyalján – Sárazsadányban és Tolcsván –, illetve tulajdonrésze volt egy cégben, amely állami támogatást kapott. Akkor ez még botrányosnak számított, így Lévai Anikó eladta a szőlőjét, és kiszállt a cégből is. Meglehet, inkább csak papíron. Az idén teljesen új ügyletként Orbán Ráhel és férje, Tiborcz István több körben is szőlőket és gyümölcsösöket vásárolt, több mint 60, illetve több mint 30 hektárt. Eme 90 hektár értéke bizonyosan meghaladja a 600 millió forintot.

Ezen földek egy részét Molnár Péter adta el Tiborcznak – ugyanaz az ember, aki annak idején megvásárolta Lévai Anikótól az akkor kényelmetlennek bizonyult szőlőt. Molnár Péter egyben a Patricius Borház Zrt.-nek a birtokigazgatója is hosszú évek óta, annak a cégnek, amelynek tulajdonosa sokáig Kékessy Dezső, egykori párizsi nagykövet volt, az Orbán család és a párt jó barátja; a legutolsó időben pedig egy bizalmi vagyonkezelő alapítvány. A Patricius Borház eddig nem volt közvetlenül az Orbán családhoz köthető, hiszen a bizalmi vagyonkezelő alapítvány mögött bárki lehet. Ám idén márciusban – a földvásárlással nagyjából egy időben – új tulajdonosa lett a borháznak, mégpedig a BDPST Zrt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”