Lázár János arisztokratikus jóléte és az elítélt luxizás

Nem csak a táska volt

Belpol

Úriember nem megy helikopterrel esküvőre, nem iszik olcsó jeges kávét tengeri jachtkiránduláson, viszont tisztában van a festmények, kastélyok értékével, földet vesz, és ha férfi, vadászik rajta, megfelelő társaságban. Lázár János önerőből képezte magát birtokossá.

Mit gondol a vagyonról, a gyarapodásról? Ebbéli világnézetét mennyiben alakította a családi indíttatás? Amikor az „annyit is ér” kitétel miatt cincálta a sajtó, mit magyaráztak félre abban, amit mondott? A Nagyréti Vendégház, a termőföld, az értékes festmény mint tulajdon mitől más, mint egy jacht a tengeren? Miben különbözik a rendszeres havi jövedelemmel, fizetéssel, megtakarítással szerzett vagyon, illetve az a vagyon, amelyet a politikával, az államapparátus tagjaival szoros kapcsolatot ápoló vállalkozó hoz össze? Az állami közbeszerzések révén boldoguló vállalkozó ön szerint tartozik valamilyen viszontszolgálattal az államnak, a magyar társadalomnak?

Ezeket a kérdéseket július 8-án küldtük el Lázár János építési és közlekedési miniszternek. Az Építési és Közlekedési Minisztérium július 14-én türelmet kért, tekintettel arra, hogy a kérdések nem a minisztérium portfólióját érintik. A két héttel később elküldött érdeklődésre, hogy az adott hét végéig lehet-e számítani válaszra, nem érkezett reakció.

Egy interjú arról, hol húzza meg a határvonalat az elfogadható életstílus és a luxus között, bármelyik politikussal érdekes, de Lázár János ebből a szempontból ideális interjú­alany. Idén márciusban a kisvárdai lakossági fórumon arról beszélt, hogy a Fidesz tizenöt év alatt sok lehetőséget teremtett annak, „aki dolgozni akart, aki igyekvő volt, szorgalmas volt, jó gondolkodású volt, munkavállalóként, fiatalként és természetesen vállalkozóként is”. Utóbbiak között vannak szerinte olyan „NER-esek”, akik kullancs módjára telepedtek a közösségre, mert visszaéltek a lehetőséggel. Őket le kell söpörni „annak érdekében, hogy a ránk szavazók bizalmát meg tudjuk tartani”. Neki a „luxizásból, a repülőzésből, a jachtozásból” van elege. Neveket nem mondott, csak a kifogásolt emberek életmódját írta le.

A beszédet idézte a kormánypárti média is, ami Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint arra utal, hogy ez központilag megtervezett kommunikációs fogás lehet. Hadházy Oroszországot és Kínát említette példaként, ahol a hatalom a fogyó népszerűségét azzal igyekszik javítani, hogy elővesz és megbüntet – más eszközökkel, mint mifelénk – néhány irritáló oligarchát. A független képviselő a luxizós beszédet ezzel együtt képmutatónak nevezte, hiszen a kormányzati kommunikációért is felelős miniszter, Rogán Antal és felesége is azok közé tartozik, akiknek a luxusáról bőségesen jelennek meg híradások.

 
Kukoricza János
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.