Nem csitulnak a kedélyek a Spider Mentőcsoportot támogató egyesület körül

  • narancs.hu
  • 2023. december 3.

Belpol

A mentőcsapatot alapító Lehoczki László kilépett az egyesületből, így nem jut támogatáshoz a tevékenységük.

"Miszerint kiléptem a Spider Mentőcsoportból NEM IGAZ! Ugyanis abból a Támogató Egyesületből léptem ki Nikivel együtt, ami abból a célból alakult meg, hogy az általam létrehozott Spider Mentőcsoportot, a Közalapítványal együtt támogassa. Nyomatékosan közlöm mégegyszer, hogy a Támogató Egyesület és a Mentőcsoport nem ugyanaz. Ne mossák össze a kettőt. A Spider Mentőcsoportot 1999-ben hoztam létre, és a mai napig vezetem, és a körülöttem lévő szakemberek, akiket én képeztem, nos ők alkotják a csapatot" – írja Facebook oldalán Lehoczki László, kutyás mentő, a néhai Mancs gazdája.

 
Lehoczki László nevelt lányával, Binda Nikolettával, valamint keresőkutyáikkal, Nózival és Hope-pal
Lehoczki László Official/Facebook

Lehoczki a Blikkben a napokban megjelent cikkre reagálva nyomatékosította májusi közleményét, miszerint "az elmúlt több, mint egy év történései alapján 2023. május 25. napján kiléptem a Spider Mentőcsoport Támogatói Egyesületből. (...) A döntésem indokai: az Egyesület 2022 júliusától regnáló új vezetősége nem támogatja az általam vezetett Spider Mentőcsoport mentési tevékenységét, nem a kitűzött mentési és kutyás célok érdekében újíttatja fel a Miskolc Város Önkormányzata által a kutyakiképzésre és mentési gyakorlatokra adományozott kiképzőpályát.

A kiképzőpályát lezárták, a zárakat lecserélték, elzárták tőlem a mentéshez és a kiképzéshez nélkülözhetetlen eszközöket, a terület alkalmatlanná vált a kiképzésre, a mentési gyakorlatok végzésére" 

– tudatta a jelenleg is aktívan tevékenykedő Lehoczki, aki a februárban történt törökországi földrengés után nyilatkozott lapunknak a mentési munkálatokról:

Szeptemberben pedig az árvíz sújtotta Líbiában kutatott a Spider Mentőcsoport.

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.