Magyar mentőcsapatok Törökországban

„A kutya a legjobb műszer!”

Riport

„Csak röviden és halkan tudok beszélni, mert túlélőt jelzett a kutya, és most nézik hangdetektorral” – köszön be Lehoczki László. A miskolci Spider Mentőcsoport alapító-vezetőjével először múlt vasárnap sikerült pár szót váltani telefonon. A csapat február 8. óta dolgozott a földrengés sújtotta Törökországban, hétfőn indultak haza.

A Lehoczki szakmai irányítása alatt álló hatfős különítmény tagjai – a Spider, a Főnix, az Életjel, a Legott és a Hajdú speciális kutató-mentő csoport önkéntesei, valamint négy mentőkutyájuk – folyamatosan kutattak a romok között, minden perc értékes volt az elmúlt napokban, Lehoczki a telefonját sem töltötte fel, úgysem használta. A harminc éve kutató-mentőként dolgozó férfi egyébként is régi vágású szakember hírében áll, olyan időkben kezdte misszióját, amikor a technika még nem nyújtott akkora segítséget, mint manapság. Most is azt vallja: „a kutya a legjobb műszer!”

Ahogyan 1998-ban és 1999-ben, úgy a múlt hétfőn hajnalban bekövetkezett katasztrófa után is azonnal indulni akart Lehoczki László, de meg kellett várnia a hivatalos török felkérést. „Elképzelhetetlen, hogy egy földrengésre ne menjek ki és ne segítsek”, nyilatkozta indulásukkor.

Amikor aztán vasárnap arról kérdezem, hol dolgoznak éppen, elbizonytalanodik. „Hú, ez jó kérdés, én csak dolgozom ott, ahová rendelnek minket, de megkérdem a koordinátorunktól!” A koordinátor Bessenyei Péter a Főnix Speciális Mentők képviseletében. Mint megtudjuk, Antakya városában, Odabasi kerületben kutatnak. „Rengeteg tömbház van itt összedőlve – mondja Lehoczki –, mindegyik rom egy külön kárhely, mindegyiknek megvan a vezetője.” A háttérben a szirénahangokon át valaki azt kiáltja, „köbek, köbek!”, és Lehoczki szól, mennie kell. A köbek török nyelven kutyát jelent. Folytatódik a keresés.

A török katasztrófavédelmi szervek munkáját számos külföldi mentőegység segítette az elmúlt bő egy hétben, köztük több magyar is. Pénteken közel nyolcórás mentési munka után Lehoczkiék csapata élve emelt ki a romok közül egy négy hónapos kisbabát. A katasztrófa ötödik napján ez valóságos csodának számított, így a helyiekben újra felcsillant a remény, hogy talán az ő szerettük is élve megtalálható még. Sírva könyörögtek a mentőcsapat tagjainak, hogy folytassák a kutatást. Látni a sok elkeseredett arcot, s tudni, hogy nem lesznek képesek mindenkit élve kihozni – talán ez volt a legnehezebb, mesélték az otthon maradottaknak a mentőcsapat tagjai.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."