A csütörtökön megjelenő Magyar Narancsnak nyilatkozott Török Gábor Orbán és az Európai Néppárt (EPP) viszonyáról. A politikai elemző elmondja, miért vált kellemetlenné a nyugat-európai jobbközép pártok és Manfred Weber számára Orbán Viktor, de kérdeztük a hazai ellenzék lehetőségeiről is az európai parlamenti és önkormányzati választásokon.
Néhány részlet az interjúból:
Magyar Narancs: Orbán Viktor azt mondta, nem számítottak arra, hogy casus belli lesz a Juncker-kampányból, Trócsányi László szerint pedig nincs B tervük. Tényleg váratlanul érte a Fideszt, hogy ekkora ellenerővel találkozott a Néppártban?
Török Gábor: A miniszterelnök hiába a magyar politika kommunikációs zsenije, ha valami gond, bizonytalanság van, az egy-két napig mindig meglátszik a fideszes megszólalókon. Amikor a korábbi kommunikációs vonaltól elütő hangokat hallunk, nyilvánvaló, hogy a Fideszt meglepik az események. Az összevissza beszédből, a megváltozott regiszterből arra következtetek, hogy most is ez történt.
|
MN: Mire gondol?
TG: Amikor Orbán Viktor a nőnapon nem kormánypárti újságíró hölgyekkel találkozott, mondott pár nem megszokott mondatot, például elismerte Soros érdemeit a rendszerváltásban. Ez is megerősíti, hogy nem az ő szándékai, elvárásai szerint alakult a történet. Nem lehet tagadni, hogy zavar támadt az erőben, még ha ez belpolitikailag nem is lesz igazán fájdalmas a Fidesznek.
(...)
MN: Ebben a helyzetben Orbán képes lehet erősebb európai pozíciót kiharcolni magának?
TG: Orbán nyugati újságok címlapjain szerepel, részben vele riogatnak, részben őt istenítik, de az elmúlt kilenc évben jelentős befolyása nem volt az európai döntéshozatalra. Ezen két módon változtathatott volna: vagy a Néppárton belüli pozícióját erősíti, vagy a Fideszhez hasonlóan több európai országban kiemelkednek a populisták, és Orbán ennek a tábornak lesz ikonikus alakja. Ehhez képest ma a Néppárton belül szinte elképzelhetetlen Orbán erősödése, valószínűleg meggyengül vagy akár ki is kerül a pártcsaládból; az egyébként is széttöredezett radikális jobboldal pedig nem fog egyharmadnál több helyet szerezni az Európai Parlamentben.
MN: Orbán arra számított, hogy a radikális pártok jobban előretörnek?
TG: Amikor azt mondta, bármi bekövetkezhet, minden megtörténhet, jön a „lázadás éve”, valami ilyesmire gondolhatott. A Brexit-népszavazás és Trump megválasztása után nem is tűnt elképzelhetetlennek egy brutális előretörés, a második világháború után kialakult pártrendszerek összeomlása. Bár a pártrendszerek recsegnek-ropognak, ez mégsem következett be, és Orbán most két szék között imbolyog, arccal a padló felé. Nem jöttek be a számításai, még ha néhány gondolata meg is termékenyítette az európai politikát.
A teljes interjút a Magyar Narancs 2019. március 14-i lapszámában olvashatják. Az újságra itt lehet előfizetni.