Nem nyomoz az ügyészség a Magyarországra utalt piszkos azeri pénzek után

  • narancs.hu
  • 2017. december 28.

Belpol

Polt Péteréknek az sem volt gyanús, hogy pont akkor érkezett a pénz, amikor a magyar kormány kiadta Azerbajdzsánnak a baltás gyilkost.

Az átlátszó.hu és a Jobbik feljelentését is elutasította az ügyészség a magyar bankszámlákra utalt azeri pénzek ügyében, így nem indul nyomozás – írja az oknyomozó portál.

Az OCCRP nevű nemzetközi újságírói csoport szeptemberben hozta nyilvánosságra, hogy az azeri kormány hozzá köthető cégeken keresztül összesen 2,9 milliárd dollárt juttatott külföldre, és a pénzből minden valószínűség szerint többek között európai politikusokat – például az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének tagjait – fizetett le.

Hiába tettünk feljelentést, nem nyomoznak az azeri pénzmosoda után

Hiába tett az Átlátszó és – mint az ügyészségtől kapott válaszból később kiderült – tőlünk függetlenül a Jobbik is feljelentést a Magyarországra érkező gyanús azeri dollármilliók miatt, nyomozás nem lesz, az ügyészség minden feljelentést elutasított. Az ellenzéki párt esetében ugyan hivatkozhatott arra az ügyészség, hogy pusztán sajtóhírekre alapozott a feljelentés, de mi bizonyítékokat – cégpapírokat és bankszámlakivonatokat – is csatoltunk a beadványunkhoz, amiket egyáltalán nem értékeltek.

Az azeri miniszterelnök-helyettes családjához köthető cégek magyar bankszámlájára 2,3 milliárd forint érkezett 2012-ben, tehát pont abban az időszakban, amikor a magyar kormány kiadta Azerbajdzsánnak Ramil Szafarovot, a hazájában aztán hősként ünnepelt baltás gyilkost.

Az ügyészség most sem a vesztegetés, sem a pénzmosás, sem a pénzmosás bejelentésének elmulasztása gyanúját nem látta megalapozottnak. Az Átlátszó szerint ugyanakkor az Európai Bankhatóság még vizsgálódhat az ügyben.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.