Nem tetszik a Migszolnak, hogy a Momentum megtartaná a kerítést

  • narancs.hu
  • 2017. július 28.

Belpol

Az új párt a katonákkal és a menekültekkel is szolidáris lenne.

A Kettős Mérce blogon kritizálta a menekülteknek és migránsoknak segítő civil szervezet, a Migszol a Momentum határkerítést támogató álláspontját. Hajnal Miklós, a Momentum szóvivője korábban úgy nyilatkozott: „A mi álláspontunk az, hogy kerítésre szükség van, viszont szolidárisnak kell lenni mind az ott dolgozó katonákkal, mind az ott lévő menekültekkel, akik hajlandók végigmenni a tényleges legális folyamaton, amelyen keresztül megszerezhetik a menekültjogot.”

A Migszol szerint az első probléma, hogy a magyar határon és a tranzitzónában zajló eseményeket nem lehet „tényleges legális folyamatnak” nevezni, mivel a magyar hatóságok számos szervezet és az Európai Emberi Jogok Bírósága szerint is megsérti a menedékkérők emberi jogait.

A kerítésről, nemzetbiztonságról és szolidaritásról: Nyílt levél a Momentumhoz

Július 19-én Hajnal Miklós, a Momentum szóvivője a Hír Tv Egyenesen című műsorában a tömeges migrációról és az emberek ezzel kapcsolatos félelmeiről tett nyilatkozatával került be a hírekbe: „Alapvetően tapasztalható az a migráció kapcsán, ha félelemről beszélünk, hogy a közbiztonság kapcsán sok…”

„Azt sem értjük, mit jelent, amikor a katonákkal való szolidaritásról beszélnek. A katonáknak fizetnek a munkájuk elvégzéséért, amelyet kétségtelenül nehéz körülmények között teljesítenek, de hogy lehet ezt összemérni a menedékkérők embertelen körülményeivel a tranzitzónákban?” – teszi fel a kérdést a Migszol.

Azt is megjegyzik: a kerítés normalizációja fokozza az idegentől, ismeretlentől való félelmet, a már Magyarországon lévő migránsokat és menekülteket pedig emlékezteti, hogy nem szívesen látott vendégek.

A nyílt levél írói persze hozzáteszik: más pártok – például az MSZP – sem mernek túllépni a menekültpolitika biztonságmániás és félelem szította megközelítésén. Bíznak benne, hogy a Momentum októberi pártprogramjának bemutatásáig felismeri, mit tesz a magyarokkal a kerítés.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.