Ferenc pápát védve támadt Bayer Zsoltnak a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége

  • narancs.hu
  • 2017. július 28.

Belpol

Azt írják, az ellenségeskedésnek, a gyűlöletkeltésnek nincs nyoma az evangéliumban.

Nyílt levelet írt Bayer Zsoltnak Makláry Ákos görögkatolikus pap, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke. A levél apropója, hogy Bayer egy tévéműsorban egyebek mellett „argentin libsinek”, „kreténnek” és „marhának” nevezte a katolikus egyház fejét, Ferenc pápát.

„Nagy fájdalmat éreztem, amikor hallgattam az Ön szájából a szavakat, amelyekkel embertársát, Ferenc pápát illette. Vallottan protestáns keresztyénként hogyan képes ilyet tenni éppen a reformáció 500. évfordulóján, amikor Ferenc pápa gesztusai és szavai példaértékű ökumenizmust tanítanak?” – írja levelében Makláry, aki korábban szerette Bayer megszólalásait, ám úgy érzi, „történt valami Önnel, mert beszéde megváltozott, sajnos előtérbe kerültek a vulgáris és trágár szavak és kifejezések”.

Makláry szerint bár Bayer színleg Európát és a kereszténységet védelmezi, valójában „benső ellenségként gyengíti a fenti közösségeket, amikor megoszt, rombol és botrányt okoz szavaival”.

„Tapasztalja-e, hogy elfogynak a követői, társai és tanítványai, mert közszereplőként és véleményformálóként gondolataival írásban és szóban nem értékek mellett érvel, és konzervatívként őriz meg, hanem ellenségeskedést kelt és gyűlöletet szít? De erre nincs szükség, ennek nincs nyoma az evangéliumban” – áll a levélben, amely végén Makláry felszólítja Bayer Zsoltot, hogy kérjen bocsánatot Ferenc pápától és keresztény embertársaitól.

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége rendezvényein gyakran fordulnak meg fideszes politikusok, társszervezeteik között a CÖF-öt is felsorolják.

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.