Nem titkolhatják tovább az MVM-nél, hogy miért bélelték ki 508 millió forinttal Orbán kedvenc civiljeit

  • narancs.hu
  • 2018. április 17.

Belpol

Pedig mindent bevetettek.

Pert nyert az Átlátszó, ennek értelmében el kell végre mondania az állami tulajdonban lévő MVM-nek, hogy mégis miért tolta meg több mint félmilliárd forinttal Bayer Zsoltékat, azaz a CÖF-öt.

Igen, 508 millió forintról van szó.

Eddig az MVM egyébként azzal védekezett, hogy mivel a támogatást saját forrásból (sic!) fedezte, nem kötelező beszámolnia róla. Úgy tűnik, hogy jogosan röhögött mindenki ennek az érvnek a hallatán, mert most a bíróság is úgy látta, erről a pénzről igenis be kell számolnia az MVM-nek. Az állami cég először üzleti titokra hivatkozott, majd azzal igyekeztek kibújni, hogy nem is tartozik az ügy az infotörvény alá.

A bíróság szerint: de.

(Via Átlátszó)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.