Nem tudjuk, kik a tulajdonosai a „Lázár János-féle” vadászkastélynak

  • narancs.hu
  • 2018. augusztus 24.

Belpol

Új fejezetéhez érkezett a lapunk által korábban feltárt sztori.

Új, a nyilvánosság elől rejtőzködő tulajdonosai vannak annak a részvénytársaságnak, amely azt a fényűző vadászkastélyt birtokolja, amelyet Lázár János volt Miniszterelnökséget vezető miniszter és családja földjei vesznek körbe – írja a 24.hu. A portál értesülése szerint a kastélyt tulajdonló Grosswiese Zrt. tulajdonosai azóta váltak ismeretlenekké, hogy az addigi főtulajdonosa, a Lázárhoz több szálon is kötődő Kulik Jenő ügyvéd a közelmúltban megvált részvényeinek többségétől.

A titkolózás azonban nem törvénytelen. Ahogy a portál írja, azután, hogy Kulik tulajdonrésze 50 százalék alá csökkent, a cégnyilvánosságról szóló törvény értelmében törölték a cégadatok közül mint részvényest, és e „jogszabály alapján azt sem lehet tudni, hogy kik vásárolták meg a társaság részvényeit, ugyanis az új birtokosok tulajdonrésze nem haladja meg egyenként az 50 százalékot, így pedig a kilétük titokban maradhat”.

A vadászházról, az ügyvéd és az egykori miniszter kapcsolatáról tavaly írtuk: „Kulik és Lázár János könnyen összeköthető: nagyjából egyazon időszakban voltak gyakornokok Rapcsák András, korábbi hódmezővásárhelyi polgármester idején az önkormányzatnál, s bár egykor politikai ellenfelek voltak, később Kulik rendszeresen adott jogi tanácsokat Lázár Jánosnak. Ezt maga a miniszter is elismerte, de a Miniszterelnökség szerződései között is fellelhető egy összesítés, amely szerint Kulik Jenővel 2014-ben 4,55 millió forint értékben szerződtek jogi tanácsadásra.”

Ezután lapunknak Lázár János interjút is adott, és ezt mondta: „Nekem nincsenek százmillióim, hogy beszálljak egy ilyen beruházásba”, de azért áprilisban mégis 8 százalékos tulajdonrészt szerzett a Grosswiese Zrt.-ben.

„Prémiumkategóriás létesítmény”, mondja Lázár János a földjeik között lévő kastélyról

A kancelláriaminiszter inkább vadászháznak nevezné a családtagjai által birtokolt földek között fekvő impozáns ingatlant. Februári cikkünkben légi felvételeket közöltünk a Hódmezővásárhelyhez tartozó batidai tanyavilágban található vadászkastélyról, amelyet teljesen körbevesznek Lázár János családjának földjei, és amelyhez sok helyi szerint köze lehet a miniszternek. Holnap megjelenő nyomtatott lapszámunkban újabb részleteket olvashatnak a titokzatos kastélyról.

24.hu megjegyzi, „Kulik jelentősen csökkentett tulajdonrésze, Lázár kevesebb mint 10 százaléknyi részvénye, és két csekély tulajdoni hányaddal rendelkező személy érdekeltségén – egyikük több helyi vendéglátóhely és csárda üzemeltetője, másikuk egy több száz hektáron gazdálkodó birtokos – kívül nem világos, hogy kik a további, a részvények többségével rendelkező tulajdonosok”.

Nos, ez az, ami egyelőre nem fog kiderülni. Kulik a portálnak azt mondta, szerinte Lázár nem vett a részvényeiből. A 24.hu a családtagokra is rákérdezett, de az ügyvéd erre csak annyit mondott: „azt kérdezze Lázár Jánostól”, amire Lázár környezetéből a következő válasz érkezett: „A Nagyréti Vendégházat működtető Grosswiese Zrt.-ben Lázár János nem vásárolt és nem szerzett további részvényeket. Mind a képviselő, mind családtagjai a vagyonukra vonatkozó minden törvényi kötelezettségüknek maradéktalanul eleget tettek”.

Légi felvételeken mutatjuk a titokzatos luxuskastélyt, amely Lázár Jánosék földjei között épült

Persze, az egészhez semmi köze sincs a miniszternek. Szerényen csak Nagyréti Vendégháznak hívják azt az impozáns vadászkastélyt, amelyet a közelmúltban építettek a Hódmezővásárhelyhez tartozó batidai tanyavilág szélén. A hatalmas luxusingatlanról a környéken sokan úgy tartják, hogy ahhoz köze lehet Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.