Népszavazással győzné le Orbánt Vágó Gábor
navtunt_MG_5074w.jpg

Népszavazással győzné le Orbánt Vágó Gábor

  • MTI
  • 2017. szeptember 20.

Belpol

Újabb kilenc, a korrupció visszaszorítását célzó népszavazási kezdeményezést nyújtott be szerdán Vágó Gábor.

Az LMP volt országgyűlési képviselője a Nemzeti Választási Iroda budapesti épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés kedden egyhangúlag szavazta meg a korrupciós bűncselekmények elévülési idejének 12 évre emelését, amit korábban népszavazás útján próbált elérni. Azaz a Fidesz inkább maga szavazta meg a javaslatot, hogy elkerülje a népszavazás lehetőségét.
„A Fidesz rendszerének Achilles-ina a népszavazás“, fogalmazott, hangsúlyozva, a kormánypártnak a referendumok esetében „szembesülnie kell azzal a népharaggal, amelyet a kormányzása okozott”.
Vágó Gábor azt mondta, „a korrupciós rendszer pókhálójának közepében” Polt Péter főügyész ül, ezért egyik népszavazási kérdésében azt kezdeményezi, hogy szűnjön meg a főügyész újraválaszthatósága.
A politikus egy másik kérdésével azt szeretné elérni, hogy legfőbb ügyész ne lehessen olyan személy, aki korábban egy párt tagja volt, továbbá a hozzátartozói ne dolgozhassanak a jegybankban.
A további kezdeményezések egyike azt célozza, hogy az adóhatóság élén ne ülhessen parlamenti képviselő, a képviselők mentelmi joga pedig ne terjedjen ki azokra az esetekre, amikor szavazatukkal korrupciós bűncselekményt követnek el.
Vágó Gábor benyújt egy olyan népszavazási kezdeményezést is, amely megtiltaná a miniszterelnök hozzátartozóinak indulását a közbeszerzéseken, és rákérdezne arra is, hogy kormányfőnek csak az legyen-e javasolható, aki nyilvánosságra hozza az egészségügyi és pszichológiai állapotáról készült vizsgálatot. „Hatalommániások és kleptomániások ne kerülhessenek a miniszterelnöki székbe” – mondta.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül.