Magyar Narancs: Mit jelent az, hogy lejárt a bíróság nyújtotta jogvédelem szeptember 1-jével? Tervezi a főváros kérni a bíróságtól az újabb jogvédelmet? Szükséges lenne?
Kiss Ambrus: Először is fontos tisztázni: kifejezetten tiltja a jogrend, hogy ami követelés májustól augusztusig felmerülhetett volna, azt most hirtelen beszedje a Magyar Államkincstár szeptember 2-án. De a szeptember–december közti időszakban elvileg a kormány inkasszálhatna a számlánkról szolidaritási hozzájárulást. Ebben a helyzetben az egyik út, hogy megállapodunk a kormánnyal. Ez a fő terv. Hiszen ahhoz, hogy a működési oldalról stabilak és tartósan finanszírozhatóak legyenek a fővárosi közszolgáltatások, ahhoz kell egy olyan finanszírozási környezet, amelyben a kormány vagy a kötelező feladatokhoz adott normatívát emeli, vagy az elvonás összegét csökkenti. Az az alapvető elvárásunk, hogy ne legyünk nettó befizetők. Ha ez nincs, akkor nyilván felmerülhet a B terv. Ez esetben újra a bírósághoz fordulunk, hogy azonnali jogvédelmet adjon nekünk a következő hónapokban is. Ez kiszámíthatatlanabb, hiszen egy háromtagú bírói testület kezébe helyezzük a budapesti közszolgáltatások finanszírozásának a kérdését. Nem automatikus ugyanis, hogy az azonnali jogvédelmet megkapjuk szeptemberre, októberre, novemberre vagy decemberre. Ez minden alkalommal önálló bírói döntést igényel. Arról nem beszélve, hogy az Államkincstár megtámadta a jogvédelmet, tehát másodfokon születhet más, akár az elsőfokúval ellentétes döntés is. Ezek mind olyan bizonytalansági tényezők, amelyek abba az irányba mutatnak, hogy ha megoldást akarnak a felek, akkor az csak a megállapodás lehet a főváros és a kormány között.
MN: Mikor beszéltek utoljára Domokos Lászlóval? (Az Állami Számvevőszék volt elnökét nevezték ki „főváros átvilágítási szakértőnek”, aki Budapest gazdálkodásának feltérképezését június végén kezdte meg – F. Sz. E.)
KA: Domokos László szerepe az, amit a megbízója, a kormány ráruházott. Ő átvilágítást végez, gondolom, megbízták mint céget, és a végén egy tanulmányt ad majd le erről a munkáról. Megkezdtünk vele egy egyeztetést szóban még júniusban, azóta adatbekéréseket küldött. A legutolsó adatbekérés határideje augusztus 27. volt, amikor a cégekre vonatkozóan kért adatokat. Korábban azt számoltam, hogy eddig 20 ezer oldalnyi anyagot adtunk át, ez most már inkább 30 ezerre nőtt, de ő kérte ezeket. Nem mi küldözgettünk random anyagokat, ő kért szabályzatokat, nyilvántartásokat, kimutatásokat, mindenfélét, de nem tudjuk, hogy milyen határidővel dolgozik, azt sem tudjuk, a megbízója mit vár el tőle, mi a megbízás tárgya.
Megjegyzem, az Állami Számvevőszék is pont ugyanebben az ügyben vizsgál minket. Talán egy kicsit előbbre tart, hiszen május végén kiadott egy köztes jelentést, és könnyen lehet, hogy szeptemberben egy zárójelentést is kiad. Ugyanazt az ügyet vizsgálja tehát a kormány által megbízott személy vagy cég, illetve az ÁSZ is.
MN: Annyi jelentősége mégis van ennek a vizsgálatnak, hogy a kormány azt mondta, addig nem tárgyal érdemben a fővárossal, amíg nem lát tisztán a gazdálkodás ügyében.
KA: Nyilván, de ebben számunkra nem osztottak lapot, nem mi vagyunk Domokos László megbízói, nem láttuk a megbízás tárgyát és a határidejét se. Mi azt tudjuk csinálni, hogy amit kért, azt határidőre leszállítjuk. Két adatbekérési kör volt, azok között eltelt egy hónap. A jelentést nyilván nem tudjuk megírni helyette.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
