Interjú

„Sokszor tárgyalóasztal sincs”

Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója a kormány és Budapest viszonyáról, a város működőképességéről

Belpol

Mindenképpen tárgyalni kell a kormánynak és a fővárosnak ahhoz, hogy rendeződjön Budapest pénzügyi helyzete. A kormány célja nem lehet a város csődje, felelősséget vállalni nem akar a működtetésért – de akkor mi célja lehet a folyamatos kerékkötéssel? Kiss Ambrus sem biztos, hogy tudja a választ.

Magyar Narancs: Mit jelent az, hogy lejárt a bíróság nyújtotta jogvédelem szeptember 1-jével? Tervezi a főváros kérni a bíróságtól az újabb jogvédelmet? Szükséges lenne?

Kiss Ambrus: Először is fontos tisztázni: kifejezetten tiltja a jogrend, hogy ami követelés májustól augusztusig felmerülhetett volna, azt most hirtelen beszedje a Magyar Államkincstár szeptember 2-án. De a szeptember–december közti időszakban elvileg a kormány inkasszálhatna a számlánkról szolidaritási hozzájárulást. Ebben a helyzetben az egyik út, hogy megállapodunk a kormánnyal. Ez a fő terv. Hiszen ahhoz, hogy a működési oldalról stabilak és tartósan finanszírozhatóak legyenek a fővárosi közszolgáltatások, ahhoz kell egy olyan finanszírozási környezet, amelyben a kormány vagy a kötelező feladatokhoz adott normatívát emeli, vagy az elvonás összegét csökkenti. Az az alapvető elvárásunk, hogy ne legyünk nettó befizetők. Ha ez nincs, akkor nyilván felmerülhet a B terv. Ez esetben újra a bírósághoz fordulunk, hogy azonnali jogvédelmet adjon nekünk a következő hónapokban is. Ez kiszámíthatatlanabb, hiszen egy háromtagú bírói testület kezébe helyezzük a budapesti közszolgáltatások finanszírozásának a kérdését. Nem automatikus ugyanis, hogy az azonnali jogvédelmet megkapjuk szeptemberre, októberre, novemberre vagy decemberre. Ez minden alkalommal önálló bírói döntést igényel. Arról nem beszélve, hogy az Államkincstár megtámadta a jogvédelmet, tehát másodfokon születhet más, akár az elsőfokúval ellentétes döntés is. Ezek mind olyan bizonytalansági tényezők, amelyek abba az irányba mutatnak, hogy ha megoldást akarnak a felek, akkor az csak a megállapodás lehet a főváros és a kormány között.

MN: Mikor beszéltek utoljára Domokos Lászlóval? (Az Állami Számvevőszék volt elnökét nevezték ki „főváros átvilágítási szakértőnek”, aki Budapest gazdálkodásának feltérképezését június végén kezdte meg – F. Sz. E.)

KA: Domokos László szerepe az, amit a megbízója, a kormány ráruházott. Ő átvilágítást végez, gondolom, megbízták mint céget, és a végén egy tanulmányt ad majd le erről a munkáról. Megkezdtünk vele egy egyeztetést szóban még júniusban, azóta adatbekéréseket küldött. A legutolsó adatbekérés határideje augusztus 27. volt, amikor a cégekre vonatkozóan kért adatokat. Korábban azt számoltam, hogy eddig 20 ezer oldalnyi anyagot adtunk át, ez most már inkább 30 ezerre nőtt, de ő kérte ezeket. Nem mi küldözgettünk random anyagokat, ő kért szabályzatokat, nyilvántartásokat, kimutatásokat, mindenfélét, de nem tudjuk, hogy milyen határidővel dolgozik, azt sem tudjuk, a megbízója mit vár el tőle, mi a megbízás tárgya.

Megjegyzem, az Állami Számvevőszék is pont ugyanebben az ügyben vizsgál minket. Talán egy kicsit előbbre tart, hiszen május végén kiadott egy köztes jelentést, és könnyen lehet, hogy szeptemberben egy zárójelentést is kiad. Ugyanazt az ügyet vizsgálja tehát a kormány által megbízott személy vagy cég, illetve az ÁSZ is.

MN: Annyi jelentősége mégis van ennek a vizsgálatnak, hogy a kormány azt mondta, addig nem tárgyal érdemben a fővárossal, amíg nem lát tisztán a gazdálkodás ügyében.

KA: Nyilván, de ebben számunkra nem osztottak lapot, nem mi vagyunk Domokos László megbízói, nem láttuk a megbízás tárgyát és a határidejét se. Mi azt tudjuk csinálni, hogy amit kért, azt határidőre leszállítjuk. Két adatbekérési kör volt, azok között eltelt egy hónap. A jelentést nyilván nem tudjuk megírni helyette.

MN: A hivatalos napirend szerint szeptember utolsó hetében lesz közgyűlés. Rendkívüli közgyűlés nem lesz addig?

KA: Ha létrejön a kormánnyal valamilyen megállapodás, akkor van értelme rendkívüli közgyűlést összehívni, de miután nincs ilyen, nem vinne közelebb a megoldáshoz csak arra összegyűlni, hogy megállapítsuk, még nem történt semmi. A munkaterv szerint szeptember 24-én rendes közgyűlés lesz.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.