A szerk.

Emlékév

A szerk.

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Vagy a zenerajongó Sztálin szadista játéka Sosztakoviccsal, amit a legnagyobb szovjet zeneszerző csak úgy tudott megbosszulni, hogy 20 évvel túlélte a zsarnokot.

Magyarországon hosszú időn át hasonlók voltak a játékszabályok – elég csak Bartók Béla hazai mellőzöttségére gondolni az 1930-as években, vagy 15–20 évvel később a Rákosi szolgálatába szegődött tehetségek és antitalentumok indulóira. Mégis, úgy tűnik, hogy nálunk az 1960-as évek végén a fiatalok tömegeit megbolondító, új típusú könnyűzene megjelenése tette örökké emlékezetessé a hatalom és a zenészek viszonyát.

Míg más szocialista országokban az ilyesmi semmiféle állami támogatásban nem részesült, a Nyugat felé kacsingató és valutáért ácsingózó Magyarországon megpróbáltak olyan köztes megoldást találni, amely világviszonylatban is egyedülálló volt. Noha minden máshoz hasonlóan a hazai lemezkiadás is totális állami kontroll alatt állt és állami pénzből működött, mégis igyekeztek azt a látszatot kelteni, mintha a nyugati mintákat venné át. Mindezt elsősorban az ifjú, lelkes és naprakész divatos zenét előállító muzsikusok domesztikálásával érték el – ám mivel akkoriban rengeteg ilyen fiatal volt, csak kevesen adhattak ki lemezt. Nemcsak az egyetlen hazai lemezgyár kapacitásának szűkössége miatt, hanem azért is, mert a döntés egyetlen ember, a kommunista, ám rovott múltú (mert anno Nagy Imre köréhez tartozó) Erdős Péter kezében volt. Akinek döntéseiben a világnézete, az ízlése, az énekesnőkkel való viszonya meg a személyes szimpátia legalább annyira fontos volt, mint a készülő lemez eladhatósága. Erdős mindemellett a nyugati nagymenőt adta, öltözködésben igyekezett a korszak sztármenedzseréhez, Robert Stigwoodhoz hasonlítani, és úgy tűnt, kifejezetten élvezi a feléje áradó ellenszenvet is. Ám munkássága nem volt egyéb, mint szemfényvesztés, és akárcsak a Kádár-korszak sok egyéb, nyugatinak tűnő konstrukciója, a magyar hanglemezgyártás is olyan vicc volt, amely valódi demokráciában egy percig sem működhetett volna. Már csak azért sem, mert ha nyugaton állami pénzből adtak volna ki mindenféle poplemezeket, akkor annak okát az illetékes miniszteren kérték volna számon a szavazók.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.