Novák Katalintól kért eligazítást egy félig szír férfi, hogy ő "kevert fajúnak" számít-e

  • 2022. július 28.

Belpol

Azt is megkérdezte, hogy milyen felülvizsgáló szervhez fordulhat, ha uszításnak érezte Orbán szavait. 

Nyílt levelet írt Novák Katalin köztársasági elnöknek egy félig szír származású magyar állampolgár, Nassli Viktor, aki a Facebookon közzétett levélben arra várja a választ az államfőtől, hogy Orbán Viktor miniszterelnök legutóbbi tusványosi beszéde alapján ő "kevert fajúnak" számít-e. 

Mint ismert, Orbán a hétvégén Tusnádfürdőn arról beszélt, hogy az "internacionalista baloldal" azt állítja, hogy "Európában eleve kevert fajú népek élnek", de szerinte "van az a világ, ahol az európai népek összekeverednek az Európán kívül érkezőkkel. Na, az kevert fajú világ. És vagyunk mi, ahol Európán belül élő népek keverednek össze egymással: mozognak, munkát vállalnak, meg átköltöznek. Ezért például a Kárpát-medencében mi nem vagyunk kevert fajúak, hanem egész egyszerűen a saját európai otthonában élő népeknek vagyunk a keveréke. És amikor szerencsés a csillagállás, és jó a széljárás, akkor ezek a népek ráadásul egy ilyen hungaro-pannon mártásban össze is olvadnak, egy saját, új európai kultúrát hozva létre. Ezért harcoltunk mindig. Egymással hajlandóak vagyunk keveredni, de nem akarunk kevert fajúvá válni, ezért harcoltunk Nándorfehérvárnál, ezért állítottuk meg a törököt Bécsnél, és ha jól gondolom, akkor ezért állították meg a franciák még a régi időkben Poitiers-nél az arabokat."

Nassli Viktor a Nováknak írt levelében ezért azt kérdezi: 

  • a magyar miniszterelnök értelmezésében ő kevert fajúnak számít-e;
  • ha igen, akkor ennek értelmében megkülönböztetett állampolgárként tekintsen-e magára;
  • kell-e emiatt bármilyen megkülönböztető külső jegyeket, szimbólumokat viselnie;
  • lehetséges-e a szír származásának magyarítása vérátömlesztéssel vagy szervátültetéssel;
  • a gyerekei, akik már csak negyed részben "kevert fajúak" szintén annak számítanak-e;
  • végül pedig "milyen felülvizsgáló szervhez fordulhatok, amennyiben a magyar miniszterelnök nyilvánosan elhangzott szavait a személyem elleni uszításnak érzem?"

Miután a beszéd fajelméleti fejtegetései általános felháborodást okoztak, maga Orbán csütörtökön Bécsben Karl Nehammerrel közös sajtótájékoztatón azt mondta, hogy nem faji, hanem kulturális kérdésről beszélt, "nem rasszizmusról van szó, hanem kulturális különbségekről", és hogy "előfordul, hogy néha félreérthetően fogalmaz". 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.