Novák Katalintól kért eligazítást egy félig szír férfi, hogy ő "kevert fajúnak" számít-e

  • 2022. július 28.

Belpol

Azt is megkérdezte, hogy milyen felülvizsgáló szervhez fordulhat, ha uszításnak érezte Orbán szavait. 

Nyílt levelet írt Novák Katalin köztársasági elnöknek egy félig szír származású magyar állampolgár, Nassli Viktor, aki a Facebookon közzétett levélben arra várja a választ az államfőtől, hogy Orbán Viktor miniszterelnök legutóbbi tusványosi beszéde alapján ő "kevert fajúnak" számít-e. 

Mint ismert, Orbán a hétvégén Tusnádfürdőn arról beszélt, hogy az "internacionalista baloldal" azt állítja, hogy "Európában eleve kevert fajú népek élnek", de szerinte "van az a világ, ahol az európai népek összekeverednek az Európán kívül érkezőkkel. Na, az kevert fajú világ. És vagyunk mi, ahol Európán belül élő népek keverednek össze egymással: mozognak, munkát vállalnak, meg átköltöznek. Ezért például a Kárpát-medencében mi nem vagyunk kevert fajúak, hanem egész egyszerűen a saját európai otthonában élő népeknek vagyunk a keveréke. És amikor szerencsés a csillagállás, és jó a széljárás, akkor ezek a népek ráadásul egy ilyen hungaro-pannon mártásban össze is olvadnak, egy saját, új európai kultúrát hozva létre. Ezért harcoltunk mindig. Egymással hajlandóak vagyunk keveredni, de nem akarunk kevert fajúvá válni, ezért harcoltunk Nándorfehérvárnál, ezért állítottuk meg a törököt Bécsnél, és ha jól gondolom, akkor ezért állították meg a franciák még a régi időkben Poitiers-nél az arabokat."

Nassli Viktor a Nováknak írt levelében ezért azt kérdezi: 

  • a magyar miniszterelnök értelmezésében ő kevert fajúnak számít-e;
  • ha igen, akkor ennek értelmében megkülönböztetett állampolgárként tekintsen-e magára;
  • kell-e emiatt bármilyen megkülönböztető külső jegyeket, szimbólumokat viselnie;
  • lehetséges-e a szír származásának magyarítása vérátömlesztéssel vagy szervátültetéssel;
  • a gyerekei, akik már csak negyed részben "kevert fajúak" szintén annak számítanak-e;
  • végül pedig "milyen felülvizsgáló szervhez fordulhatok, amennyiben a magyar miniszterelnök nyilvánosan elhangzott szavait a személyem elleni uszításnak érzem?"

Miután a beszéd fajelméleti fejtegetései általános felháborodást okoztak, maga Orbán csütörtökön Bécsben Karl Nehammerrel közös sajtótájékoztatón azt mondta, hogy nem faji, hanem kulturális kérdésről beszélt, "nem rasszizmusról van szó, hanem kulturális különbségekről", és hogy "előfordul, hogy néha félreérthetően fogalmaz". 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.