Odaszúrt a kormánynak a Kúria a gyöngyöspatai ítéletben

Belpol

A bírák függetlenek - hangsúlyozták.

Ellenállva a politikai nyomásnak, együttesen százmilliós kártérítést ítélt meg 60 szegregáltan oktatott roma fiatalnak a Kúria. A Magyar Narancs e heti nyomtatott lapszámában megjelent cikkből kiderül, hogy a kormány törvénymódosítással venné elejét a hasonló pereknek, s közben kampánytémát csinál az iskolai erőszakból. Néhány részlet az írásból:

„Magyarország Alaptörvényének értelmében a bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.” Bírósági ítéletekben nem szokás leírni ezt az evidenciát, a Kúria május 12-i, a gyöngyöspatai szegregációs per végére pontot tevő döntésében Wellmann György, a polgári kollégium amúgy nyugdíjazás előtt álló vezetőjének tanácsa mégis fontosnak tartotta hangsúlyozni saját függetlenségét (az ítéletet Wellmann mellett Pataki Árpád és Bajnok István bírák jegyzik).

Wellmannék e gesztussal egyértelműen arra a politikai kommunikációs hadjáratra reagáltak, amelyet a kormány épített a gyöngyöspatai ügy köré. A témát a Debreceni Ítélőtábla tavaly őszi másodfokú ítélete után némi fáziskéséssel, ám annál erőteljesebb sorosozásba csomagolva prezentálta Horváth László, Heves megye érintett térségének fideszes országgyűlési képviselője, hogy aztán év eleji nemzetközi sajtótájékoztatóján Orbán Viktor már úgy beszéljen a gyöngyöspatai kártérítésről, mint ami sérti a „magyar emberek igazságérzetét”. Bár Orbán ekkor még az etnikai alapú szegregáció tényét is megkérdőjelezte, a kormány később már csak amellett kampányolt, hogy a Kúria ne pénzben, hanem „természetben”, oktatási-képzési szolgáltatás formájában ítélje meg a kártérítést a cigány fiataloknak. A legfelsőbb bírói fórum azonban ellenállt a nyomásgyakorlásnak, májusban megerősítette a másodfokú ítéletet. Eszerint fenntartóként a gyöngyöspatai önkormányzat és a Klebelsberg Központ tankerülete felelős azért, hogy a 2003/2004-es és a 2016/2017-es tanévek között a Nekcsei Demeter Általános Iskolában jogellenesen elkülönítették a cigány tanulókat. Az iskola, az önkormányzat és a tankerület összesen mintegy 100 millió forintnyi nem vagyoni kártérítéssel tartozik a 60 felperesnek, az iskola egykori diákjainak.

A teljes cikk a Magyar Narancs június 25-én megjelenő számában lesz olvasható. Előfizetne a Narancsra? Itt megteheti:

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?