Odaszúrt a kormánynak a Kúria a gyöngyöspatai ítéletben

Belpol

A bírák függetlenek - hangsúlyozták.

Ellenállva a politikai nyomásnak, együttesen százmilliós kártérítést ítélt meg 60 szegregáltan oktatott roma fiatalnak a Kúria. A Magyar Narancs e heti nyomtatott lapszámában megjelent cikkből kiderül, hogy a kormány törvénymódosítással venné elejét a hasonló pereknek, s közben kampánytémát csinál az iskolai erőszakból. Néhány részlet az írásból:

„Magyarország Alaptörvényének értelmében a bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.” Bírósági ítéletekben nem szokás leírni ezt az evidenciát, a Kúria május 12-i, a gyöngyöspatai szegregációs per végére pontot tevő döntésében Wellmann György, a polgári kollégium amúgy nyugdíjazás előtt álló vezetőjének tanácsa mégis fontosnak tartotta hangsúlyozni saját függetlenségét (az ítéletet Wellmann mellett Pataki Árpád és Bajnok István bírák jegyzik).

Wellmannék e gesztussal egyértelműen arra a politikai kommunikációs hadjáratra reagáltak, amelyet a kormány épített a gyöngyöspatai ügy köré. A témát a Debreceni Ítélőtábla tavaly őszi másodfokú ítélete után némi fáziskéséssel, ám annál erőteljesebb sorosozásba csomagolva prezentálta Horváth László, Heves megye érintett térségének fideszes országgyűlési képviselője, hogy aztán év eleji nemzetközi sajtótájékoztatóján Orbán Viktor már úgy beszéljen a gyöngyöspatai kártérítésről, mint ami sérti a „magyar emberek igazságérzetét”. Bár Orbán ekkor még az etnikai alapú szegregáció tényét is megkérdőjelezte, a kormány később már csak amellett kampányolt, hogy a Kúria ne pénzben, hanem „természetben”, oktatási-képzési szolgáltatás formájában ítélje meg a kártérítést a cigány fiataloknak. A legfelsőbb bírói fórum azonban ellenállt a nyomásgyakorlásnak, májusban megerősítette a másodfokú ítéletet. Eszerint fenntartóként a gyöngyöspatai önkormányzat és a Klebelsberg Központ tankerülete felelős azért, hogy a 2003/2004-es és a 2016/2017-es tanévek között a Nekcsei Demeter Általános Iskolában jogellenesen elkülönítették a cigány tanulókat. Az iskola, az önkormányzat és a tankerület összesen mintegy 100 millió forintnyi nem vagyoni kártérítéssel tartozik a 60 felperesnek, az iskola egykori diákjainak.

A teljes cikk a Magyar Narancs június 25-én megjelenő számában lesz olvasható. Előfizetne a Narancsra? Itt megteheti:

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.