Csaknem 300 vállalkozó orvos jövőjét érinti az összeférhetetlenségi jogszabály 2000 nyarán elfogadott módosítása, amely az idei önkormányzati választások napján lépett hatályba. Az önkormányzati képviselővé, polgármesterré választott orvosoknak - gazdasági összeférhetetlenség miatt - dönteniük kell: a továbbiakban praktizálnak-e, avagy önkormányzati képviselőként dolgoznak. Az orvosok érdekvédelmi szervezetei mindent megtettek a jogszabály-változtatás érdekében, a politikusok meg is ígérték a korrekciót, ám nem történt semmi; a döntés a bíróságokra maradt."Két éve, a törvény megalkotásakor nem egyeztettek a Magyar Orvosi Kamarával (MOK), pedig ez törvényi előírás, mivel az összeférhetetlenségi szabályokat kívánták az orvosokra kiterjeszteni" - mondta lapunknak Komáromi Zoltán kamarai alelnök. A jogszabály a helyi közélet tisztasága érdekében a gazdasági összefonódások, a túlzott befolyásolás megelőzéséért az önkormányzattal szerződéses viszonyban álló vállalkozók esetében megállapította az összeférhetetlenséget, és ez vonatkozik az önkormányzattal szerződő vállalkozó háziorvosokra, a gyermekorvosokra és az alapellátást biztosító fogorvosokra. "A probléma elsősorban azokon a kistelepüléseken égető, ahol az egészségügyi kérdésekben csak az orvos tudja informálni a laikus képviselőtestületet. Ez fontosabb érdek az esetleges, vélelmezett túlzott befolyásolásnál" - folytatta Komáromi.
A MOK vitatja egyrészt a gazdasági összeférhetetlenség tényét: szerinte az orvosi tevékenységet nem az önkormányzat, hanem az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozza, másrészt azt, hogy vállalkozási szerződésük lenne.
A kamara az érvelését
a Legfelsőbb Bíróság (LB) azon korábbi, konkrét ügyben hozott határozatára alapozza, miszerint az önkormányzat és a vállalkozó orvos közötti megállapodás "atipikus vegyes szerződés" (amiben persze a vállalkozás elemei a meghatározók). Az LB kimondta: a "vállalkozó orvos nem az önkormányzat érdekében végzi tevékenységét, a megállapodásnak nem domináns eleme a felek közötti belső jogviszony". A bíróság azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy a társadalombiztosítás, az adójog is vállalkozónak tekinti a magánorvost, az egészségügyi társasági vállalkozást.
A kamara 2000 őszén az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult; beadványát négy újabb követte. Ezeket az AB egyesítette, a múlt héten a tárgyalásukat is megkezdte, de döntés egyelőre nincs. "Tavaly nyáron Mikola István miniszter úr formálisan, a Fidesz vezetői idén tavasszal informálisan azt ígérték, hogy nyáron módosítják a jogszabályt" - mondta Komáromi. A választások után a két legnagyobb párt egyaránt arról biztosította a MOK-ot, hogy elkötelezettek a változtatás mellett. Ellenzéki képviselők többször is benyújtottak módosító indítványt, amit az Országgyűlés egy alkalommal sem vett tárgysorozatba. "Nem tudtuk, hogy az ellenszenv az ellenzéknek vagy az orvosoknak szól-e" - folytatta Komáromi. A kormánypárti orvosképviselők (köztük Csehák Judit miniszter) is elkészítették saját országgyűlési határozati javaslatukat, de "kifutottak az időből". A MOK ekkor abban állapodott meg az ellenzéki képviselőkkel, hogy az Országgyűlés őszi ülésszakán esetleg benyújtott kormánypárti módosítás rendkívüli sürgősséggel történő tárgyalását nem vétózzák meg.
A kamara ezek után új ötlettel állt elő: kidolgozott egy újabb szerződési formát, amely szerint az önkormányzatok a MOK-kal szerződnének, a köztestület pedig az orvossal és a finanszírozóval. A megoldással elviekben a szaktárca is egyetértett, végül mégsem lett belőle semmi. A MOK elképzelését valamennyi önkormányzati szövetség támogatta, Komáromi szerint "ilyen összhang korábban nem is volt". Annyira komolyan vették az ígéreteket, hogy a Magyar Orvos összevont júliusi-augusztusi száma már kész tényként közölte az összeférhetetlenség alóli felmentés parlamenti elfogadását - ezt a szerkesztőség utólag korrigálta.
A törvényt 2000 júniusában döntően fideszes, szocialista és kisgazda szavazatokkal fogadták el; az SZDSZ elutasította, az MDF 16 képviselőjéből nyolc nemmel szavazott, négy tartózkodott, kettő igennel, Lezsák Sándor és Gémesi György pedig nemmel voksolt. Utóbbiak 2000 februárjában két társukkal együtt módosító javaslatot nyújtottak be, ami az orvosok "kivételként" kezelését szorgalmazta az összeférhetetlenségi szabályok alkalmazásakor. Ezt csupán húsz, döntően MDF- és MSZP-képviselő támogatta. Kökény Mihály és Vojnik Mária (MSZP) nem volt köztük, idén tavasszal viszont mindketten aláírták a szeptemberben visszavont országgyűlési határozati javaslatot. Kökény jelenleg az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára, Vojnik az Országgyűlés egészségügyi bizottságának az elnöke. Ez a
pálfordulás
igaz Selmeczi Gabriellára és Szita Károlyra (Fidesz) is: ők jegyzik a tavasszal benyújtott módosító indítványt, de az MDF-s módosító javaslat az ő tetszésüket sem nyerte el. Selmecziék idei indítványának napirendre vételét a parlament júliusban háromszor, szeptemberben egy alkalommal utasította el. Először a szocialista képviselők szinte valamennyien tartózkodtak, és így tett hat szabaddemokrata is. Később a kormánypártiak egyöntetűen leszavazták a Fidesz - MPP javaslatát, kivéve Vojnik Máriát: ő szeptemberben már tartózkodott.
Hack Péter alkotmányjogász szerint el kell dönteni, hogy melyik az erősebb alkotmányos érdek: a helyi közélet tisztasága vagy az állampolgárok választhatósága. "Kérdés, hogy jó-e, ha valaki önmagának a munkáltatója, illetve kell-e, lehet-e az orvosokat külön kezelni ez ügyben. Főleg kistelepüléseken okozhat gondot, ha a helyi elitet kizárják a döntéshozatalból, de az sem megoldás, ha a képviselők a versenyszabadságot sértő mértékben dönthetnek a saját magukat mint önkormányzati szolgáltatókat is érintő kérdésekben" - mondta lapunknak Hack Péter.
A MOK szerint jelenleg 23 polgármester és mintegy 260 képviselő érintett az összeférhetetlenség miatt. Eddig több mint 20 polgármester, jegyző közölte a kamarával, hogy nem jelentik ki az összeférhetetlenséget, a településnek szüksége van az orvos képviselőre, ráadásul időközben a megválasztottak több mint fele a helyi egészségügyi bizottságok vezetője lett. Az összeférhetetlenséget bárki bejelentheti; több esetben a kislistáról éppen lemaradt vetélytárs tette meg, de például Hódmezővásárhelyen, ahol három orvos képviselő is van, egy képviselőtárs "szólt" a testület alakuló ülésén (itt jelenleg vizsgálják az összeférhetetlenséget). Komáromban ketten érintettek, de a képviselő-testület az összeférhetetlenség tárgyalásával meg kívánja várni az AB vagy az illetékes bíróság döntését. Százhalombatta a legnagyobb város, amelynek Benedek László gyermekgyógyász személyében "összeférhetetlen" (szocialista) polgármestere és egyben képviselője is van. A polgármester a Narancsnak kifejtette: diszkriminatívnak tartja a jogszabályt, a választásokon induló orvos kollégái
"kétségbeejtőnek, demoralizálónak látják helyzetüket"
´ helyettesítéssel oldotta meg a problémát, így viszont négy év után újra kell építenie praxisát. "Abban a tudatban választottak meg, hogy valamilyen módon megmaradhatok gyermekgyógyásznak is. Nehéz az emberek szemébe nézni úgy, hogy még heti egy-két alkalommal sem rendelhetek" - tette hozzá.
Egy neve elhallgatását kérő orvos szerint a kamarának nem informálisan kellett volna tárgyalgatnia, hanem tiltakozni, aláírásgyűjtést kezdeményezni, hivatalosan tárgyalóasztalhoz kényszeríteni a politikusokat, mert az ott kötött megállapodásokra hatékonyabban lehetne hivatkozni. "El kell dönteni, hogy a politikához lojális kamarát akarunk-e vagy erős érdekvédő szervezetet. A történtek azt bizonyítják, hogy a kettő együtt nem megy" - mondta. A Narancs információi szerint a MOK vezetői jártak az éppen aktuális minisztereknél, államtitkáraiknál, a frakcióvezetőknél, egyeztettek az orvos képviselőkkel, és az informális ígéretek után mindig vártak - majd vesztettek. Az orvosi internetes fórumokon több alkalommal leírták: a módosítás elmaradása a szocialista politikusok egyfajta revánsa, mert közülük néhányan úgy vélik, hogy az orvosok tavasszal a jobboldal mellett tették le a voksukat.
A Belügyminisztérium Önkormányzati Főosztálya november elején szakmai közleményben hívta fel az érintett önkormányzatok és a törvényességi felügyeletet ellátó közigazgatási hivatalok figyelmét, hogy a "szerződéstípus" vitája értelmezésük szerint lényegtelen, és megerősítette az összeférhetetlenséget. Komáromi Zoltán sajnálatosnak tartja, hogy pillanatnyilag a BM főosztályvezetői szinten értelmez egy törvényt, miközben erre nem jogosult.
Az összeférhetetlenség bejelentésétől (erre a közigazgatási hivatalok is felhívhatják a figyelmet) számítva a testületeknek 30 nap alatt kell elbírálniuk az ügyeket, fellebbezni 8 napon belül lehet; utóbbiról a bíróság dönt, 30 napon belül. Amennyiben kimondják az összeférhetetlenséget és az orvos a praxist választja, időközi helyi választásokat kell kiírni, ha az illető egyéni választókörzetből került be. A listások könnyebben-gyorsabban pótolhatók. Az első megyei bírósági döntések december végén, január folyamán várhatók.
Az ellenzék napirenden tartja az ügyet, múlt héten Selmecziék írásbeli kérdéssel fordultak Csehák Judit miniszterhez. Az érintett orvosok úgy gondolják, "politikai száműzetésük" legfeljebb egy ciklusra szólhat, mivel a döntéshozók újabb négy évet nem húzhatnak ki anélkül, hogy nyilvánvalóvá ne tegyék: szándékukban áll-e a jogszabály módosítása.
Virág Tamás
