Órákon belül döntenek a nem sürgős műtétek elhalasztásáról - jelentette be Orbán

  • narancs.hu-MTI
  • 2020. november 6.

Belpol

Elmondta azt is, hol van szerinte a magyar egészségügy teljesítőképességének határa. Az iskolákat egyelőre nem akarják bezárni.

„A mi elemzésünk szerint november 21-én 2240 intenzív ágyra lesz szükség, amihez van lélegeztetőgép” - kezdte péntek reggeli rádióinterjúját Orbán Viktor miniszterelnök. Hozzátette, december közepén azonban már 4480 intenzív ágyra lesz szükség az előrejelzések szerint, és ekkor 30-32 ezer ember lesz kórházban. Itt van a magyar egészségügy teljesítésének határa – tette hozzá. Ismertetése szerint oztak döntéseket arról, hogy ha túlmegy a fertőzés ezen a határon, akkor is legyenek olyan kijelölt helyek, ahol képesek megfelelő orvosi ellátást adni, ha kell, akkor a kórházakon kívül is. Ezért napokon, sőt órákon belül döntés születhet a kockázat nélkül halasztható műtétek átütemezésről, hogy egyre több kórházi ágyat lehessen felszabadítani - mondta a kormányfő.

"Megpróbáljuk nem bezárni az iskolákat, ameddig csak lehet" - ezt is mondta a rádióinterjúban a hvg. hu cikke szerint. 7 hét van hátra a szünetig, addig kellene kibírni. Orbán szerint a középiskolások akkor sem maradnának otthon, ha átállnának digitális oktatásra, ezért a kérdés az, mi a nagyobb kockázat: ha kontroll alatt vannak bent az iskolában, vagy ha nem mennek be, aztán lesz ami lesz.

Orbán beszélt arról is, hétfő óta javult a helyzet maszkviselésben és egyéb szabályok követésében, mert az "emberek megértették, hogy ha nem tartják be a helyek a szabályokat, akkor egyetlen választásunk van, hogy bezárjuk. (...) Mindent bezárunk, ahol nem tartják be a szabályokat."

Beszélt a rendkívüli jogrendről is, és megmagyarázta, hogy az újabb rendeleti kormányzásra felhatalmazó törvényjavaslatban miért van 90 napos határidő: "Ami most van, az választott demokratikus népképviselet, ami szent. De vannak esetek, amikor gyors döntésekre van szükség. A parlament ülésezni fog közben, bár majd a nyugati, a libernyák világban mondják, hogy diktatúra van és bezárjuk a parlamentet. Nem azért kértük 90 napra, mert az ellenzék ezt kérte múltkor, hanem azért, mert akkor nem tudtuk, mikor lesz vége a járványnak. Most azonban látjuk" - fogalmazott Orbán, hozzá téve, hogy egyre jobb híreik vannak a vakcinákról. Ez utóbbit Szijjártó Péter külügyminiszterrel összhangban állítja, aki hónap elején már jelezte: Magyarország Kínával, Oroszországgal és Izraellel is egyeztet a koronavírus elleni oltóanyag vásárlási lehetőségeiről.

A bécsi terrortámadás is szóba került az interjúban (kilométerben is elmondta a műsorvezető és Orbán is, hogy az milyen távol volt Magyarországtól). A kormányfő szerint a támadás emlékeztetett minket, hogy a járványon kívül más veszély is leselkedik ránk a világban. "Én mindent megtettem annak érdekében, hogy elmondjam Európában, vegyék le a szemellenzőt. Az a gondolkodás, amivel sokan szemlélik a migrációt, öngyilkosság. Kérem, lássák be, hogy Európa jövőjének szempontjából a bevándorlás nem megoldás, hanem maga a probléma forrása" - mondta. (Az interjúnak ezt a részét egyébként az MTI nevű állami hírügynökség fontosnak tartotta külön rövidhírben megjelentetni.)

A miniszterelnök beszélt az Európai Parlament jogállamisági feltételeiről is, amelyről csütörtökön született megállapodás. “A politikai és ideológiai vitáknak nincs szezonja. Most baj van. Ezért azt gondolom, minél gyorsabban el kell juttatni a szükséges forrásokat azokhoz az országokhoz, amelyek már térden állnak. Elsősorban a dél országokról beszélek, Magyarországot kevésbé érinti, az ország működéséhez szükséges források két évre rendelkezésre állnak” - mondta.

Orbán szerint “szokva vagyunk”: olyan nagyon nem hozza lázba, hogy "a Soros György tenyeréből etetett újságírók meg politikusok mit mondanak". Úgy látja, a jogállamisági vita politikai vita, ami mögött Európában mindig a migráció húzódik meg.

A riporter az amerikai elnökválasztásról is beszélt, kérdésében már arra utalva, hogy akár csalhattak is (ami Donald Trump narratívája): “Ha olyasmik történnének Magyarországon, mint amik most ott, leszakadna az ég. De ők választják meg az amerikai nép vezetőjét, ebbe mi nem tudunk beleszólni. Egy dolgot tudunk tenni, elmondjuk a véleményünket. Trump elnök Magyarország barátja. Mióta ő vezeti az Egyesült Államokat, a magyar-amerikai kapcsolatok a legjobb formájukat futják” - ezt tudta mondani a rádióinterjúban Orbán Viktor.

Megemlékezett a csütörtökön elhunyt főtanácsadójáról is. "Isten nyugasztalja Szőcs Gézát" - mondta.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.