Csütörtök délelőtt megállapodásra jutottak az Európai Parlament és a tagállamokat képviselő Tanács tárgyalódelegációi a következő uniós költségvetéshez kapcsolt jogállamisági feltételrendszerről.
A Parlament tárgyalói (köztük Cseh Katalin magyar képviselővel) elérték, hogy a szöveg több ponton keményebb feltételeket állítson az EU-s pénzeket felhasználó kormányok elé, mint a Tanács német elnöksége által szeptember végén kidolgozott korábbi kompromisszum. A magyar kormány már a német változatot sem szavazta meg, Varga Judit igazságügyi miniszter elfogadhatatlannak nevezte azt, így az új, erősebb szöveg elfogadása kellemetlen fejlemény Orbán Viktor számára.
Az igazságügyi miniszter az új megállapodás után kiadott Facebook-posztjában érezhető ingerültséggel azt írta, "elfogadhatatlan, hogy az Európai Parlament a jelenlegi járványhelyzetben és az Európa gazdasága előtt álló súlyos kihívások ellenére sem hagy fel Magyarország politikai és ideológiai zsarolásával."
Petri Sarvamaa finn néppárti képviselő, a parlamenti tárgyalódelegáció vezetője a mai tárgyalási kör (trialógus) után tartott sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta, hogy sikerült jogi kapcsolatot felállítanunk az uniós pénzek felhasználása és a jogállamiság tiszteletben tartása között, pedig 1-2 éve erre még senki nem adott volna esélyt.
A Parlament több lényeges módosítást kiharcolt a német elnökség sokak által felvizezettnek tartott változatához képest. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy a német javaslat csak akkor büntette volna pénzmegvonással a jogállami elvek megsértését, ha kellőképpen közvetlen kapcsolat mutatható ki a jogsértés és az uniós pénzek felhasználása között. A mostani kompromisszum ellenben már akkor is lehetőséget ad a szankcióra, ha a jogállami probléma "azzal fenyeget", hogy veszélyeztetni fogja az unió pénzügyi érdekeit. Sarvamaa ezt a mechanizmus "megelőző funkciójának" nevezte.
A Parlament elérte továbbá, hogy visszakerüljön a szövegbe egy a német elnökség által kihúzott nyitott felsorolás a lehetséges jogállami visszásságokról, és ebben a felsorolásban a bírói függetlenség veszélyeztetése is megjelenik. Rövidült továbbá az az időtartam, ami a Bizottság szankciós javaslatától a büntetés kiszabásáig eltelhet: míg Sarvamaa szerint a német megoldás 13 hónapos időhúzásra adott volna lehetőséget, a mostani szövegben a folyamat lerövidült 5-7 hónapra.
A legtöbb kommentátor által kulcsfontosságú kérdésben azonban nem engedett a Tanács: a szankciók élesítéséről továbbra is minősített többséggel dönthetnek a tagállamok képviselői, míg a Parlament az Európai Bizottság eredeti javaslatában is szereplő fordított minősített többségű szavazást szeretett volna (a fordított minősített többség azt jelentené, hogy a Bizottság által előirányzott szankciókat a Tanács csak minősített többséggel állíthatja meg). Bekerült viszont a szövegbe egy garancia arra vonatkozóan, hogy a Tanács valóban dönteni is fog a szankciók kivetéséről (vagy ki nem vetéséről), a Bizottság ugyanis, ha túlzott tétlenkedést tapasztalna, maga is összehívhatja a tagállami minisztereket.
Valamelyest erősödtek az uniós források "végfelhasználóit" védő garanciák is. A kormányok a már megítélt uniós pénzeket akkor is ki kell hogy fizessék a kedvezményezetteknek, ha a jogállami problémák miatt az EU közben elzárja a pénzcsapot - e kötelezettség teljesítését a Bizottság ellenőrizni fogja, a fizetés kormány általi elmulasztását pedig jelezni lehet az uniós végrehajtó testületnek.
A megállapodás egyelőre csak "ideiglenes", hogy jogszabály legyen belőle, ahhoz a tagállami minisztereket tömörítő Tanácsnak és a Parlament plenáris ülésének is meg kell még szavaznia, a Tanácsban minősített, a Parlamentben egyszerű többséggel. A szükséges szavazatmennyiség valószínűleg meglesz, hiszen az ilyen ideiglenes megállapodásokba a Parlament és a Tanács tárgyalói is úgy mennek bele, hogy közben folyamatosan monitorozzák az álláspontokat a saját intézményükön belül.
Nagyobb kérdés az időzítés. A jogállamisági mechanizmus értelemszerűen szorosan kapcsolódik a következő hétéves költségvetésről és a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapról szóló tárgyalásokhoz, és a pénzügyi eszközök elfogadásánál minden kormánynak - így a magyarnak és a lengyelnek is - vétójoga van.
Varga Judit a posztjában nem először lengette be, hogy ezt használni is akarják: "az uniós költségvetés egyetlen eleméről sincsen megállapodás addig, amíg az összes eleméről meg nem állapodtunk" - írta. Ha viszont a Tanács a magyar és lengyel ellenállás ellenére minősített többséggel megszavazza a ma kitárgyalt kompromisszumot, akkor simán előfordulhat, hogy a jogállamisági feltétel még a költségvetés elfogadása előtt elnyeri végső formáját. Egy ilyen forgatókönyv kész helyzet elé állítaná Orbánt, és kiderülhetne, komoly fenyegetés-e a költségvetési vétó vagy nem több szimpla blöffnél.
