Orbán egy olyan jogszabályra hivatkozva tartja csalónak a CEU-t, ami jelenleg még nem is létezik

  • narancs.hu
  • 2017. március 31.

Belpol

Péntek délelőtt is született öt újabb gondolat a CEU-ról.

Orbán Viktor a „Soros-egyetem” jövőjéről

Szokásos pénteki Kossuth Rádiós kommünikéjében a miniszterelnök kitért az elmúlt napok legégetőbb kérdésére, az általa csak Soros-egyetemként emlegetett CEU jövőjére, ami szerinte az amerikai-magyar kormányközi tárgyalásokon múlik. „Hiába milliárdos valaki, Magyarországon nem állhat a törvények fölött, ennek az intézménynek is be kell tartania a jogszabályokat – mondta és hozzátette. – A csalás az csalás, akárki is követi el. A külföldi diplomát is adó Soros-egyetem maga vallotta be, hogy külföldön nem folytat képzést, ami ellentétes a magyar szabályokkal.” Orbán arról is beszélt, hogy a CEU-val nem kell tárgyalnia a magyar kormánynak, nekik ugyanis kuss a nevük, nem ők az amerikai kormány, ők csak szépen tartsák be a szabályokat.

A CEU reagál

Orbán fenti szavaira rövid közleményben reagált a CEU is, amiben visszautasítják „Magyarország miniszterelnökének azon hamis állítását, hogy a CEU csalást követ el. Ellentétben a Miniszterelnök kijelentésével, jelenleg

nincsen érvényben olyan törvény Magyarországon,

amely megköveteli, hogy az egyetemek származási országukban is folytassanak képzést annak érdekében, hogy Magyarországon diplomát adhassanak ki. A CEU jogosult (akkreditált) arra, hogy magyar és amerikai diplomát adjon ki. 25 éve a magyar törvényeket betartva veszünk részt a magyar felsőoktatásban – bármilyen ennek ellentmondó kijelentés hamis.” Megjegyzik továbbá azt is, hogy Orbán kijelentésével ellentétben egyetemük „hivatalosan bejegyzett és világszerte ismert neve Közép-európai Egyetem (CEU).”

false

A CEU, mint politikai szereplő

Ma reggel a királyi köztévében Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója is megmutatta magát és rögtön nagyot szólt, szerinte ugyanis a Közép-európai Egyetem nemcsak egy felsőoktatási intézmény, hanem egy olyan politikai szereplő, akinek az az érdeke, hogy „politikai támadások alatt tartsa a kormányt.” Hozzátette, ha a CEU rektora azt szeretné, hogy az új szabályok szerint zavartalanul működjön az intézménye, már Amerikában lenne és azon dolgozna, hogy mielőbb megszülessen a szerződés. Ehelyett mi történik? „Politikai hisztériakeltés.”

Megszólal a rektorhelyettes is

Interjút adott a Magyar Nemzetnek Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese, amelyben többek között kifejti, miért ostobaság a magyar kormány azon kérése, hogy legyen az anyaországban is egyetemi campus, hogy miért veszélyes ez az intézkedés az egész felsőoktatás jövőjére, és hogy Balog Zoltántól bár kértek találkozót, egyelőre nem kaptak. Végül megjegyzi: „Van egyrészt egy konkrét személy, Soros György, és létezik

egy konfliktus közte és a kormány egyes tagjai között,

másrészt pedig van egy működését tekintve tőle független egyetem, ahol a diákok dolgozatokat írnak, vizsgáznak, a professzorok kutatnak. Eddig úgy tűnt, hogy ez a két jelenség a kormány szemében is különválik.”

Az ELTE is szolidáris

Levelet írtak Balog Zoltánnak az ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének munkatársai, amelyet elküldtek Orbán Viktornak is. Levelükben tiltakoznak a törvénymódosítási javaslat ellen, felhívják a kormány figyelmét arra, hogy a Közép-európai Egyetem képzései akkreditáltak, megfelelnek a jelenlegi magyar törvényeknek, ráadásul az egyetem több tanszéke is a legjobb 50 közé került a legfontosabb felsőoktatási rangsorokban. Kérik a törvényjavaslat visszavonását és figyelmeztetnek, hogy mindez nemcsak a CEU ellehetetlenítését vonja maga után, hanem „veszélyes precedenst teremtene”.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.