Mint minden évben az Országgyűlés őszi ülésszakának elején, úgy most is a kormányfő beszédével kezdődött a parlamenti szezon. Orbán a tudósítások szerint ezúttal is hozta a formáját: kiosztotta Brüsszelt, Ukrajnát, migránsozott, belengette az újat benzinárstopot, de egy szót sem szólt például az ország olyan mindennapos problémáiról, mint a hazavágott oktatás, vagy az összeomlás szélén álló, botrányos esetek sokaságát produkáló MÁV helyzete.
A miniszterelnök a Telex összefoglalója szerint sikerpropagandával indította napirend előtti beszédét: megemlítette, hogy Magyarország kiválóan rendezte meg az atlétikai vb-t, a kormány keleti külpolitikai stratégiája működik, hazánk a „klímabajnokok klubjához tartozik”. Német-izraeli-magyar együttműködésben harci drónok gyártása kezdődik, mondta, majd Ukrajnára terelve a szót arról beszélt, nem akarja, hogy „bizonytalan minőségű ukrán gabonából süssenek kenyeret a magyar családoknak”, ezért Magyarország egyoldalúan meghosszabbította és kiterjesztette az ukrán gabona importtilalmát. Ezután kijelentette, a kormány minden nemzetközi fórumon harcol a kárpátaljai magyarok érdekeiért, és
Ukrajnát semmiben nem támogatja a nemzetközi politikában, amíg vissza nem állítja a kárpátaljai magyarok jogait.
Elismételte az oroszok által Ukrajna ellen indított háborúval kapcsolatos lózungját, hogy a kormány álláspontja szerint békére van szükség. Leszögezte: „A magyar kormány az ősszel sem fogja teljesíteni az ukrán kormány kérését, és senkit sem fogunk visszakényszeríteni Ukrajnába.”
A miniszterelnök a továbbiakban a jegybankról és az inflációról ejtett szót. Szerinte a nemzeti bank nem tud megbírkózni azzal, hogy idén egyszámjegyűre csökkenjen az infláció, ezért ezt a kormány átvállalta tőle. A jegybank komoly adósságot halmozott fel az elmúlt években. A költségvetés képes lenne ezt kifizetni, de csak akkor, ha súlyos pénzeket vonnak el egyéb területekért – folytatta Orbán. A kormány ezért azt javasolja, hogy ne ezt tegyék, és inkább törvénymódosítással menti ki a jegybankot a szorult helyzetéből. E helyütt említette meg, hogy ha szükséges, a kabinet be fog avatkozni az üzemanyag árának szabályozásába, írja a hvg.hu.
A kormányfő beszédében ezután jött a brüsszelezés és a migránsozás, melynek az alábbiak voltak a főbb pontjai.
- A migránsok egyre erőszakosabbak, „átlépték a Rubicont”, a határvadászok elleni támadások száma 168 volt az elmúlt hónapokban.
- „A brüsszeli bürokraták és Magyarország közti vita a migráció kérdésében az ősz során folytatódni, sőt, mélyül és szélesedni fog.”
- Brüsszel nem a magyar kormánnyal, hanem a magyar emberekkel áll szemben.
- Brüsszel azt akarja, engedjük be a migránsokat, az iskolákba a szexuális propagandát, mondjunk le az önálló külpolitikáról, és azzal fenyegetnek, hogyha mindezt nem tesszük meg, akkor visszatartják az EU-s pénzeket.
Felszólalása végén Orbán feltette a kérdést, mit válaszolhatunk Brüsszel követeléseire.
„Magyarország nem tartozik a jawohl országok klubjába”
– jelentette ki. Egyben közölte: a kamatstop kivezetésének nem jött el az ideje, a családokat meg kell védeni, a rezsivédelmet fenn kell tartani, a nyugdíjasoknak oda kell adni az emelést novemberben, a munkahelyeket meg kell védeni, az államadóságot csökkenteni kell, és az év végéig egyensúlyba kell hozni az árakat a fizetésekkel, hogy 2024-ben pedig a gazdaság és a bérek újra növekedésnek induljanak. Magyarország nem engedheti meg, hogy bárki korlátozza a függetlenségét és szuverenitását – hangsúlyozta.
Végezetül azt mondta, Magyarország politikailag és gazdaságilag stabil, és ahhoz is erős, hogy jelentős gazdasági növekedést érjen el 2024-ben.
