F. Szabó Emese

Lázár János a vasparipát karéjozza

Publicisztika

Lelakott vagonok, fullasztó viszonylatok, megszűnő vonalak, káosz a pályaudvarokon – miért beteg a vasút?

Hétfőn elbúcsúztattam az Abaújszántó és Hidasnémeti között közlekedő Bz típusú motorvonatot és az egész vonalat. Ez azon tíz vonal egyike, ahol augusztus elsejétől a MÁV felfüggeszti a vasúti közlekedést. Magyarul a nálam valószínűleg öregebb Bzmotok helyett buszok szállítják majd az utasokat. Az utasok többsége is búcsúztatót tartott, úgynevezett rendes utas talán kettő volt. Ők nem tűntek szomorúnak, hogy ezek az utolsó napok a vonalon. Ha nem szakítom meg az utat és szállok át egy későbbi vonatra, a Bz üresen csattogott volna be Hidasnémetibe.

Korábban nem volt ritka, hogy ünnepélyes keretek között búcsúztatták el vasútbarátok az utolsó járatokat, könnyek és koszorúk közt, most azonban nincs ilyen hangulat – egy-két polgármester tiltakozik csak hivatalból.

Az is igaz, hogy elég nagy durranás volt – szó szerint –, hogy Hodásznál felforrt egy Bz hűtővize, ami némiképp elhomályosíthatta a nosztalgikus hangulatot. Meg az is az elérzékenyülés ellen hat, ahogyan a vasút manapság bekerül a hírekbe. Kiszámíthatatlan a balatoni közlekedés, folyamatosak a brutális késések, az utasok tájékoztatás nélkül ülnek és várják, hogy történjen valami, háromszor váltanak mozdonyt, de még mindig csak Siófoknál jár a vonat. Miskolcról képtelen az InterCity stabilan, késés nélkül elvergődni Budapestre, a kocsikban vagy működik a klíma, vagy nem. Egyetlen probléma – fa dőlt a sínre, leszakadt a felső vezeték – fél napra romba dönti a menetrendet. A Szegedi IC utasainak Ceglédnél fél kilométert kellett gyalogolniuk a pótló buszig, miután másfél órát aszalódtak a nyílt pályán.

Minden elromlott

Az nagyjából egyértelmű, mi a probléma: a járműpark tragikusan elöregedett, a pálya állapota helyenként botrányosan rossz, kevés a bakter, kevés a kalauz, de még a mozdonyvezető is, pedig az ágazatban jelentős bérfejlesztés ment végbe. A fenntartásra is alig van forrás, miközben elképesztő mértékű beruházásra volna szükség ahhoz, hogy legalább félig Európában érezzük magunkat, ha vonatra szállunk. Vitézy Dávid, tavaly november végéig közlekedéspolitikáért felelős államtitkár előszeretettel gyűjti is a nemzetközi példákat: szerte a kontinensen egymást érik a vasúti fejlesztések, ezt kellene nekünk is csinálni. Ehhez képest Lázár János naponta húz le a listáról projekteket.

De mikor romlott el minden ennyire?

A MÁV 2007-ig óriási monstrum volt személyszállítási, áruszállítási, kapacitáselosztói és más üzletágakkal. A vasúti liberalizáció levezénylése érdekében – ez az árufuvarozást érintette az ország uniós csatlakozását követően – az egyes üzletágakat szét kellett választani. Így az anyavállalat, a MÁV Zrt. mellett külön cég lett a Cargo (áruszállítás), a Start (személyszállítás), a Pályavasút (pályahasználat elosztása a saját cégeknek és magáncégeknek), meg még tucatnyi egyéb, amelyben a MÁV Zrt.-nek többségi vagy kisebbségi tulajdonrésze lett. A MÁV Start és az állam 2013-ban hosszú távú, tíz évre szóló közszolgáltatási szerződést kötött.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.