Miután Orbán Viktor heves brüsszelezéssel és migránsozással megnyitotta az őszi parlamenti ülésszakot, az ellenezéki pártok frakcióvezetői 8-8 percben reagálhattak a miniszterelnök beszédére.
A Telex tudósítása szerint a jobbikos Lukács László György a miniszterelnök beszédre reagálva elmondta, nem volt tartható, hogy Magyarország energetikailag és politikailag is kiszolgáltatottá vált Oroszországnak, azonban az sem járható út, hogy a Fidesz „szárnyai alatt nevelkedő oligarchák” húzzák le a pénzt, és jachtozni mennek. Lukács szerint a „kommunista ársapkák” bevezetése hibás döntés volt, mi pedig „az orosz háborús inflációt fizetjük”, ami leginkább az Oroszországhoz közel álló országokat, Törökországot, Szerbiát és Magyarországot érintette.
„Aki Putyin oldalára állt, az a vesztesek oldalára állt”
– szögezte le a jobbikos politikus, hozzátéve, békére van szükség, de „igazságos béke”.
Ungár Péter, az LMP frakcióvezetője felszólalásában arról beszélt, nem érti, mire gondolt a miniszterelnök, amikor úgy fogalmazott, hogy Magyarország a klímabajnokok klubjába tartozik, mivel az ellenzéki képviselő szerint az ország szén-dioxid kibocsátása valójában évről évre nő, vízkészlete pedig csökkent a betelepített akkugyáraknak is köszönhetően. Ungár szintén egyetértett Orbán azon kijelentésével, miszerint békére van szükség, illetve ki kell állni a kárpátaljai magyarok mellett, de abban már nem, hogy az oroszok érdekeit képviseljük, mivel szerinte „nekünk az az érdekünk, hogy Oroszország elveszítse ezt a háborút.” Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatban az LMP képviselője megjegyezte, a NATO és az ország érdekeit kell nézni, nem azt, hogy Kocsis Máténak tetszik-e egy svéd oktatófilm.
A Mi Hazánk részéről Dúró Dóra a miniszterelnök beszédében elhangzottak helyett inkább azt tartotta fontosnak elmondani, mit hiányolt abból. Szerinte ugyanis „döbbenetes”, hogy a kormány nem foglalkozott azzal – amivel a Mi Hazánk igen –, hogy szerintük a WHO egy totális megfigyelésen alapuló, diktatórikus „világkormányt” épít ki egy új egyezménnyel.
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője a hvg.hu tudósítása szerint felszólalásában úgy fogalmazott,
a miniszterelnök „panasznapot tartott arról, milyen sokan akarják bántani kis hazánkat”, a magyar emberek nehézségeiről azonban kevés szó esett.
Az MSZP politikusa szerint a kormány újabb megszorításokat tervez, egy dolog azonban biztos, a rekordinflációt a Fidesz okozta, sőt az oktatás és szociális ellátás is kormány miatt omlik össze. Tóth Bertalan azt is bírálta, hogy mindeközben 350 milliárd forintot költöttek az atlétikai vb-re. Az MSZP frakcióvezetője szerint az uniós források megérkezének három feltétele van: „ne lopják el a pénzt, hagyják békén a bíróságokat és a magyar egyetemeket”.
A Párbeszéd részéről Szabó Tímea a miniszterelnök beszédére reagálva elmondta, Orbán állításával ellentétben éppen ő volt az, aki jawohlozott és mindent megtett a német autóiparnak. Az ellenzéki politikus kifogásolta, hogy az orosz tankönyvek '56-ról szóló fejezetére semmi komolyat nem reagált a magyar kormány, amely egyébként olyan büszke a szuverenitására. Szabó Tímea megjegyezte,
amit kormányzás címén művelnek Orbánék, az „hazaárulás, de finomabban fogalmazva is legalábbis Mekk Mester-kormányzás”.
A Párbeszéd frakcióvezetője szintén megemlítette az akkumulátoripari beruházások sorát, amelyek „a Rákosi-korszak szintén elhibázott politikájára, a vas és acél országára” emlékeztetik, Orbán pedig szerinte „pontosan annyira szuverén, mint Rákosi Mátyás."
A momentumos Gelencsér Ferenc mindenekelőtt Orbán Viktor nyaralásáról beszélt, amellyel kapcsolatan szerinte a miniszterelnök „a hazugságok hálójában” vergődik. Gelencsér Ferenc arról kérdezte a kormányfőt, miért nem ítéli el a kormány az '56-ot meggyalázó orosz tankönyvet, a magyar KFOR-katonákat megsebesítő szerb radikálisokat, vagy éppen a diákokat könnygázzal lefújó rendőröket?
Gyurcsány Ferenc felszólalását azzal kezdte, semmivel sem igazolható a magyar kormány háborúja a vele egyet nem értők és Európa ellen. A DK elnöke szerint ennek a háborúnak a célja nem a nemzet felemelése, gyarapítása, hanem a hatalmi rendszer megerősítése. Megjegyezte, ezzel olyanoktól távolodott el az ország, akikkel közös a történelmi sorsunk, és olyanokhoz vitt közelebb bennünket, akikhez a magyar emberek legfeljebb fenntartásokkal közeledne. Gyurcsány a magyar forint értékének rohamosan zuhanásával folytatta, hozzátéve, hogy a két évvel ezelőtti 100 forint alig ér ma 70-et, az infláció éves átlaga pedig több lesz, mint tavaly, ráadásul a bérek sem követték az Orbán-inflációt.
„Rosszabbul élünk, mint egy éve”
– jelentette ki a DK elnöke, aki szerint új korányra van szükség, haza kell hozni az európai pénzeket, akkugyárak helyett pedig az oktatásba és az egészségügybe kell több pénzt fektetni.
A Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté szerint „inspiráló volt hallgatni” az ellenzéki frakcióvezetők felszólalásait. Ungár Péternek felszólalására reagálva arról beszélt, a svédekkel konszolidált viszonyt akar kialakítani a kormány, de ez nem megy addig, amíg „folyamatosan köpnek” Magyarország felé. A miniszterelnök beszédéhéhez hasonlóan természetesen Kocsis Máté felszólalásából sem maradhatott ki a Gyurcsány-kormány felemlegetése, ami szerinte mindent elvett, és akinek ez nem testszett, annak még ki is lövették a szemét.
Orbán Viktor viszontválaszában úgy fogalmazott, bár imponált neki a DK elnökének felszólalása, „Magyarország nem szeretne újabb Gyurcsány-korszakot, akárhogy is hívják.” A miniszterelnök szerint csak ismerethiányból fakadhat, ha valaki azt gondolja, a kormánya nem tett meg mindent az energiafüggetlenség irányába, azt pedig nem érti, miért beszélnek az ellenzéki politikusok 500 ezer vendégmunkás betelepítéséről, miközben a törvény szerint csak annyian jöhetnek, ahány betöltetlen álláshely van.
„Biztosak lehetnek, nincs olyan forgatókönyv, hogy Magyarországnak és Oroszországnak újra közös határa legyen”
– jelentette ki a miniszterelnök, aki szerint a NATO ennél sokkal erősebb. A svéd oktatófilm egyébként önmagában szerinte senki nem izgat, az azonban már érinti a kormányt, hogy mit tanítanak a svéd iskolákban Magyarországról a svéd gyerekeknek. Orbán ettől függetlenül egyetlen olyan körülményt sem lát, ami sürgetné a svédek NATO-csatlakozásának támogatását, mivel szerinte semmi sem veszélyezteti Svédország biztonságát.
Az akkumulátorgyárakkal kapcsolatban megfogalmazott kritikákra reagálva a miniszterelnök elmondta, van egy jogszabály, ami nem teszi lehetővé, hogy a magyar állam többet adjon beruházásokra, mint amennyi megtérül az ország számára, egyébként pedig abszurdnak tartja, hogy Magyarországon zöldpolitikusok támadják az akkumulátorgyárakat, míg Németországban pont a zöld politikusok támogatják azokat.
(Címlapképünkön: Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője reagál Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalására az Országgyűlés őszi ülésszakának első napján, 2023. szeptember 25-én. Forrás: MTI/Máthé Zoltán)
