Tegnap arról posztolt Vitézy Dávid, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium nem pénzt spórolt, hanem forrásokat pazarolt azzal, hogy számos projektet a tervezési fázisban elkaszált. „Ugyanis évek óta zajló munkával, milliárdokért elkészült terveket sikerül a kukába dobni a tervezés vagy az engedélyezés leállításával” – írta Vitézy.
A korábbi közlekedési államtitkár szerint a budapesti pályaudvarok fejlesztési koncepcióját, a Nyugati–Déli vasúti alagút, valamint a Kőbánya felső és Rákos közötti vasúti szakasz rendbetételének megtervezését, a Déli Körvasút projektet hiba leállítani: „A tervezés uniós forrása biztosított az előző hét éves időszak forrásaiból, az engedélyezési tervek készítése két éve zajlik, eközben a szerződés felmondása és a beruházás leállítása sajnos tényleg nem több, mint egyszerű károkozás.”
„Uniós pénzből már megkezdett tervezéseket leállítani azt jelenti, hogy egyrészt ha lesz forrás, akkor se lesz majd terv, amit építeni lehetne, másrészt az eddig elköltött pénzeket használható eredménytermék híján nem az EU, hanem a magyar adófizetők állják innentől - tehát nem megtakarítással jár a projektek leállítása, hanem éppen többletkiadással” – vélekedett a volt államtitkár, kiemelte a Galvani híd beruházásának leállítását is. Ez utóbbiról hozzátette: „Tehát az előkészítés azonnali leállítása most azt fogja jelenti, hogy az elmúlt évek tervezési munkája és elköltött 4-5 milliárd forintja is a kukában végzi.”
Az Index megkérdezte Csepreghy Nándort is, aki
megkérdőjelezte Vitézy szavahihetőségét.
Csepreghy szerinte elődje többet foglalkozott a távoli jövővel, mint a jelennel. „Sajnos azonban többet költött látványtervekre és fantasztikus elképzelések kidolgozására, mint a pálya karbantartására, a meglévő járművek felújítására, vagy a kapacitások és a menetrendi álmok egymáshoz illesztésére.”
Ezek után Vitézy vádaskodásnak nevezte Csepreghy szavait. „Először is: nem én vagyok az, aki a vasutasokat sértegeti azzal, hogy felhívom a figyelmet a vasút kritikus működési problémáira. Legutóbb épp Lázár János üvöltözött magából kikelve a nyilvánosság előtt a MÁV vezetőivel, hogy »ne okoskodjanak«.” Vitézy szerint az ötvenes éveket idézi, hogy Csepreghy „szabotőrökre” és „kiszivárogtatókra” keni a MÁV problémáit. „Eközben az történt, hogy az elmúlt napokban valóban nagy tisztogatást rendeztek a MÁV-ban, úgy hallani, régóta ott dolgozó kiváló szakembereket távolítottak el, pusztán azért, mert azzal gyanúsítják őket Lázár Jánosék, hogy ők tehetnek arról, hogy a nyilvánosság értesült a MÁV működési zavarairól.”
Vitézy szerint a MÁV problémáiról az egyszeri utas is értesülhet, de Lázárék még sincsenek ezekkel tisztában: „csak mivel ők nem használják a vasutat, fogalmuk sincs, a vasút milyen fokú nyilvánosság mellett működik mindennap.”
„Lázár János tavaly november óta közlekedési miniszter, eltelt 10 hónap, a MÁV körüli problémák sokasodnak és ha őszinték akarunk lenni, a megoldások keresése helyett a beruházások leállításával, a járműtenderek visszavonásával eddig leginkább újabb problémákat sikerült előidézni”
– írta Vitézy. – „MÁV rendszeres utasaként is arra kérem a közlekedési tárca vezetését, hogy ne velem foglalkozzanak, ne mindenkiben a szabotőrt és a kiszivárogtatót keressék, hanem vállaljanak végre felelősséget és foglalkozzanak azzal, ami a munkájuk. Bőven van és lenne ugyanis mit tenni a magyar vasút ügyében.”
