Nyáry Krisztián megírta, ki nevezte korábban poloskának a liberálisokat

  • narancs.hu
  • 2025. március 15.

Belpol

Egy ruandai politikus 1992-es beszéde megágyazott a két évvel későbbi népirtásnak.

Egy szóval sem említi a miniszterelnök szombati beszédét Nyáry Krisztián irodalomtörténész, viszont felidézi, ki nevezte még poloskáknak a nép vélt ellenségeit a világtörténelemben.

Egy afrikai, hutu nemzetiségű politikus, Léon Mugesera. A Ruandai Nemzeti Egyetem bölcsészkarának oktatója,  a Nemzeti Köztársasági Mozgalom a Demokráciáért és Fejlődésért (MRND) párt politikusa 1992-ben nagygyűlésen mondott beszédet.

Mugesera az ország gazdasági válságáért a tuszi népcsoport tagjait tette felelőssé. Poloskáknak nevezte őket, ahogyan a liberálisokat is. Azt mondta, jobban járnak a megbélyegzettek, ha önként elhagyják az országot, mielőtt mint kártevőktől másképp szabadul meg tőlük az ország.

A beszédről hangfelvétel készült, amelyet két évvel később egy rádió lejátszott. Többek közt ennek hatására kezdtek népirtásba a hutu szélsőségesek. Száz nap alatt több mint nyolcszázezer ember halt meg.

„Mugasera már nem volt Ruandában, amikor 1994-ben a rádió felhívására a hutu szélsőségesek népirtásba kezdtek a tuszik és a liberálisnak gondolt ellenzékiek ellen” – folytatja a történetet Nyáry Krisztián. – „Addigra ugyanis családjával együtt Kanadába távozott, ahol ruandai állampolgárként előbb menekült státuszt, majd állandó tartózkodási engedélyt kapott. A québeci egyetem, ahol állást kapott, politikai üldözöttként tartotta számon. Néhány évvel később azonban a népirtást kivizsgáló bizottság a tettlegességet megelőző uszítás bizonyítékai közé sorolta Dr. Mugesera beszédét is. Ekkor előbb a québeci tartományi, majd a kanadai szövetségi bíróság mondta ki, hogy Dr. Mugesera beszédével aktívan hozzájárult a tömeggyilkosságokhoz, ezért egyike a népirtásért felelős politikusoknak”.

A bejegyzés tanulsága: Afrikában a diktátorok, népvezérek megtanulták, hogy nem érdemes az ellenfelet poloskának nevezni.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.