Nyáry Krisztián megírta, ki nevezte korábban poloskának a liberálisokat

  • narancs.hu
  • 2025. március 15.

Belpol

Egy ruandai politikus 1992-es beszéde megágyazott a két évvel későbbi népirtásnak.

Egy szóval sem említi a miniszterelnök szombati beszédét Nyáry Krisztián irodalomtörténész, viszont felidézi, ki nevezte még poloskáknak a nép vélt ellenségeit a világtörténelemben.

Egy afrikai, hutu nemzetiségű politikus, Léon Mugesera. A Ruandai Nemzeti Egyetem bölcsészkarának oktatója,  a Nemzeti Köztársasági Mozgalom a Demokráciáért és Fejlődésért (MRND) párt politikusa 1992-ben nagygyűlésen mondott beszédet.

Mugesera az ország gazdasági válságáért a tuszi népcsoport tagjait tette felelőssé. Poloskáknak nevezte őket, ahogyan a liberálisokat is. Azt mondta, jobban járnak a megbélyegzettek, ha önként elhagyják az országot, mielőtt mint kártevőktől másképp szabadul meg tőlük az ország.

A beszédről hangfelvétel készült, amelyet két évvel később egy rádió lejátszott. Többek közt ennek hatására kezdtek népirtásba a hutu szélsőségesek. Száz nap alatt több mint nyolcszázezer ember halt meg.

„Mugasera már nem volt Ruandában, amikor 1994-ben a rádió felhívására a hutu szélsőségesek népirtásba kezdtek a tuszik és a liberálisnak gondolt ellenzékiek ellen” – folytatja a történetet Nyáry Krisztián. – „Addigra ugyanis családjával együtt Kanadába távozott, ahol ruandai állampolgárként előbb menekült státuszt, majd állandó tartózkodási engedélyt kapott. A québeci egyetem, ahol állást kapott, politikai üldözöttként tartotta számon. Néhány évvel később azonban a népirtást kivizsgáló bizottság a tettlegességet megelőző uszítás bizonyítékai közé sorolta Dr. Mugesera beszédét is. Ekkor előbb a québeci tartományi, majd a kanadai szövetségi bíróság mondta ki, hogy Dr. Mugesera beszédével aktívan hozzájárult a tömeggyilkosságokhoz, ezért egyike a népirtásért felelős politikusoknak”.

A bejegyzés tanulsága: Afrikában a diktátorok, népvezérek megtanulták, hogy nem érdemes az ellenfelet poloskának nevezni.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.