Ungváry az orbáni 12 pontról: Ez nem más, mint hergelés

  • narancs.hu
  • 2025. március 15.

Belpol

A történész az Ukrajna uniós tagságát érintő kitételre reagált, Teleki Pált idézve.

A történelmet politikai célra használó kiáltvánnyal, amely a márciusi ifjak tizenkét pontjára emlékeztet, Orbán Viktor miniszterelnök nyilvánvalóvá tette, amit eddig is tudni lehetett: ő az elnyomók képviselője – írja a Facebookon Ungváry Krisztián történész. 

A 12. pont – Unió, de Ukrajna nélkül – megtagadja a szomszédos országtól az uniós tagság elméleti lehetőségét is. „Milyen alapon tagadja meg az ország »miniszterelnöke« mástól azt, amit magának és országának elvár? Magyarország az EU nettó kedvezményezettje volt eddig, Orbán Viktor logikájával a nyugatiaknak Magyarországtól is meg kellett volna tagadni a tagság jogát, mert »pénzbe kerül«? Az rendben volna, hogy egy ország felvételének feltételei vannak (sajnos nem voltak eddig elég szigorúak, mint ahogyan a magyar példa is mutatja), de ha valaki az összes feltételt teljesítené, akkor milyen alapon tagadjuk meg tőle a tagságot? Ez nettó aljasság. Petőfi Sándor és társai forognának a sírjukban, ha látnák, mit művelnek szavaikkal ma Magyarországon. Mert ez nem más mint hergelés. Ráadásul abból is a legaljasabb, és ezen a napon, a magyar szabadság ünnepén kiemelten ízléstelen” – írja a történész.

Ungváry szerint így viselkedni Ukrajnával, ahol magyarok is élnek, hajmeresztő nemzetárulás. Teleki Pál miniszterelnöknek a Horthy Miklós kormányzóhoz írott leveléből idéz – „Hullarablók leszünk! A legpocsékabb nemzet!” – mondván, Teleki nem tudta, hogy van még sokkal lejjebb is.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.