Orbán közzétette 12 pontját Brüsszelnek címezve

  • narancs.hu
  • 2025. március 15.

Belpol

„12. Unió, de Ukrajna nélkül. Egyenlőség, szabadság, testvériség!” 

Miután a külhoni magyaroknak írt levelében elmagyarázta, hogy a márciusi ifjak „úgy győztek az elnyomás felett, hogy a felforgatás helyett a rendet, a háború helyett a békét, a halál helyett az életet tűzték zászlajukra”, a nemzeti ünnep reggelén a 12 pontot is „aktualizálta” Orbán Viktor miniszterelnök. 

„Mit kíván a magyar nemzet Brüsszeltől. Legyen béke, szabadság és egyetértés” – így kezdődik a kormányfő kiáltványa, amely a nemzetek Európáját, a tagállamok törvény előtti egyenlőségét, a törvénytelenül elvont nemzeti hatáskörök visszaadását, nemzeti szuverenitást, erős vétót, „a Soros-ágensek” kizárását, a korrupt lobbisták eltávolítását, az unió adósságának felszámolását tartja kívánatosnak. 

„Nemzeti őrseregünket ne akadályozzák határaink védelmében. A migránsokat ne hozzák be, az illegálisan érkezetteket vigyék el tőlünk. Korrupt dollárok és eurók ne érkezhessenek a tagállamokba. A gyerekeink természetellenes átnevelését tiltsák be. Kívánjuk Európa keresztény örökségének védelmét. Követeljük az európai békét” – követeli a miniszterelnök. 

A 12. pont olyan Európai Uniót kíván, amelyben nincs benne Ukrajna. Meglepő módon pont ezután az eredeti, 1848-as 12 pont zárógondolatát idézi a kormányfő: „Egyenlőség, szabadság, testvériség!”

Az orbáni 12. ponttal kapcsolatban a 24.hu emlékeztet arra, hogy egy hete még arról volt szó, a magyar kormány véleménynyilvánító népszavazást kezdeményez Ukrajna uniós tagságáról. A Telex azt írta szombaton délelőtt, hogy a budapesti állami ünnepségen ezt a tizenkét pontot osztogatják.

Az orbáni 12 pont stílusában utal az 1848-as dokumentumra, de nem szerepel benne az, ami az eredetiben benne van: a sajtó szabadsága, a törvény előtti egyenlőség polgári és vallási tekintetben, a közös teherviselés, és az, hogy a magyar katonákat ne vigyék külföldre.

A címlapkép 2025. március 14-én készült a miniszterelnökről a Kossuth Rádió óbudai stúdiójában. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.