Orbán közzétette 12 pontját Brüsszelnek címezve

  • narancs.hu
  • 2025. március 15.

Belpol

„12. Unió, de Ukrajna nélkül. Egyenlőség, szabadság, testvériség!” 

Miután a külhoni magyaroknak írt levelében elmagyarázta, hogy a márciusi ifjak „úgy győztek az elnyomás felett, hogy a felforgatás helyett a rendet, a háború helyett a békét, a halál helyett az életet tűzték zászlajukra”, a nemzeti ünnep reggelén a 12 pontot is „aktualizálta” Orbán Viktor miniszterelnök. 

„Mit kíván a magyar nemzet Brüsszeltől. Legyen béke, szabadság és egyetértés” – így kezdődik a kormányfő kiáltványa, amely a nemzetek Európáját, a tagállamok törvény előtti egyenlőségét, a törvénytelenül elvont nemzeti hatáskörök visszaadását, nemzeti szuverenitást, erős vétót, „a Soros-ágensek” kizárását, a korrupt lobbisták eltávolítását, az unió adósságának felszámolását tartja kívánatosnak. 

„Nemzeti őrseregünket ne akadályozzák határaink védelmében. A migránsokat ne hozzák be, az illegálisan érkezetteket vigyék el tőlünk. Korrupt dollárok és eurók ne érkezhessenek a tagállamokba. A gyerekeink természetellenes átnevelését tiltsák be. Kívánjuk Európa keresztény örökségének védelmét. Követeljük az európai békét” – követeli a miniszterelnök. 

A 12. pont olyan Európai Uniót kíván, amelyben nincs benne Ukrajna. Meglepő módon pont ezután az eredeti, 1848-as 12 pont zárógondolatát idézi a kormányfő: „Egyenlőség, szabadság, testvériség!”

Az orbáni 12. ponttal kapcsolatban a 24.hu emlékeztet arra, hogy egy hete még arról volt szó, a magyar kormány véleménynyilvánító népszavazást kezdeményez Ukrajna uniós tagságáról. A Telex azt írta szombaton délelőtt, hogy a budapesti állami ünnepségen ezt a tizenkét pontot osztogatják.

Az orbáni 12 pont stílusában utal az 1848-as dokumentumra, de nem szerepel benne az, ami az eredetiben benne van: a sajtó szabadsága, a törvény előtti egyenlőség polgári és vallási tekintetben, a közös teherviselés, és az, hogy a magyar katonákat ne vigyék külföldre.

A címlapkép 2025. március 14-én készült a miniszterelnökről a Kossuth Rádió óbudai stúdiójában. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.