Orbán közzétette 12 pontját Brüsszelnek címezve

  • narancs.hu
  • 2025. március 15.

Belpol

„12. Unió, de Ukrajna nélkül. Egyenlőség, szabadság, testvériség!” 

Miután a külhoni magyaroknak írt levelében elmagyarázta, hogy a márciusi ifjak „úgy győztek az elnyomás felett, hogy a felforgatás helyett a rendet, a háború helyett a békét, a halál helyett az életet tűzték zászlajukra”, a nemzeti ünnep reggelén a 12 pontot is „aktualizálta” Orbán Viktor miniszterelnök. 

„Mit kíván a magyar nemzet Brüsszeltől. Legyen béke, szabadság és egyetértés” – így kezdődik a kormányfő kiáltványa, amely a nemzetek Európáját, a tagállamok törvény előtti egyenlőségét, a törvénytelenül elvont nemzeti hatáskörök visszaadását, nemzeti szuverenitást, erős vétót, „a Soros-ágensek” kizárását, a korrupt lobbisták eltávolítását, az unió adósságának felszámolását tartja kívánatosnak. 

„Nemzeti őrseregünket ne akadályozzák határaink védelmében. A migránsokat ne hozzák be, az illegálisan érkezetteket vigyék el tőlünk. Korrupt dollárok és eurók ne érkezhessenek a tagállamokba. A gyerekeink természetellenes átnevelését tiltsák be. Kívánjuk Európa keresztény örökségének védelmét. Követeljük az európai békét” – követeli a miniszterelnök. 

A 12. pont olyan Európai Uniót kíván, amelyben nincs benne Ukrajna. Meglepő módon pont ezután az eredeti, 1848-as 12 pont zárógondolatát idézi a kormányfő: „Egyenlőség, szabadság, testvériség!”

Az orbáni 12. ponttal kapcsolatban a 24.hu emlékeztet arra, hogy egy hete még arról volt szó, a magyar kormány véleménynyilvánító népszavazást kezdeményez Ukrajna uniós tagságáról. A Telex azt írta szombaton délelőtt, hogy a budapesti állami ünnepségen ezt a tizenkét pontot osztogatják.

Az orbáni 12 pont stílusában utal az 1848-as dokumentumra, de nem szerepel benne az, ami az eredetiben benne van: a sajtó szabadsága, a törvény előtti egyenlőség polgári és vallási tekintetben, a közös teherviselés, és az, hogy a magyar katonákat ne vigyék külföldre.

A címlapkép 2025. március 14-én készült a miniszterelnökről a Kossuth Rádió óbudai stúdiójában. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.