Orbán közzétette 12 pontját Brüsszelnek címezve

  • narancs.hu
  • 2025. március 15.

Belpol

„12. Unió, de Ukrajna nélkül. Egyenlőség, szabadság, testvériség!” 

Miután a külhoni magyaroknak írt levelében elmagyarázta, hogy a márciusi ifjak „úgy győztek az elnyomás felett, hogy a felforgatás helyett a rendet, a háború helyett a békét, a halál helyett az életet tűzték zászlajukra”, a nemzeti ünnep reggelén a 12 pontot is „aktualizálta” Orbán Viktor miniszterelnök. 

„Mit kíván a magyar nemzet Brüsszeltől. Legyen béke, szabadság és egyetértés” – így kezdődik a kormányfő kiáltványa, amely a nemzetek Európáját, a tagállamok törvény előtti egyenlőségét, a törvénytelenül elvont nemzeti hatáskörök visszaadását, nemzeti szuverenitást, erős vétót, „a Soros-ágensek” kizárását, a korrupt lobbisták eltávolítását, az unió adósságának felszámolását tartja kívánatosnak. 

„Nemzeti őrseregünket ne akadályozzák határaink védelmében. A migránsokat ne hozzák be, az illegálisan érkezetteket vigyék el tőlünk. Korrupt dollárok és eurók ne érkezhessenek a tagállamokba. A gyerekeink természetellenes átnevelését tiltsák be. Kívánjuk Európa keresztény örökségének védelmét. Követeljük az európai békét” – követeli a miniszterelnök. 

A 12. pont olyan Európai Uniót kíván, amelyben nincs benne Ukrajna. Meglepő módon pont ezután az eredeti, 1848-as 12 pont zárógondolatát idézi a kormányfő: „Egyenlőség, szabadság, testvériség!”

Az orbáni 12. ponttal kapcsolatban a 24.hu emlékeztet arra, hogy egy hete még arról volt szó, a magyar kormány véleménynyilvánító népszavazást kezdeményez Ukrajna uniós tagságáról. A Telex azt írta szombaton délelőtt, hogy a budapesti állami ünnepségen ezt a tizenkét pontot osztogatják.

Az orbáni 12 pont stílusában utal az 1848-as dokumentumra, de nem szerepel benne az, ami az eredetiben benne van: a sajtó szabadsága, a törvény előtti egyenlőség polgári és vallási tekintetben, a közös teherviselés, és az, hogy a magyar katonákat ne vigyék külföldre.

A címlapkép 2025. március 14-én készült a miniszterelnökről a Kossuth Rádió óbudai stúdiójában. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.