Emmanuel Macron francia elnök kulcsszerepet játszik egy új, versenyképesebb európai gazdaságpolitika kialakításában – erről beszélt Orbán Viktor szokásos péntek reggeli rádióinterjújában, miután a héten meglátogatta a francia elnököt.
A Telex összefoglalója szerint a miniszterelnök elmondta, Macronnal a nyugati világcsúcs találkozójáról beszéltek, mert ez „a francia elnök gyereke”, ő találta ki. Orbán szerint, aki éppen házigazdája ennek a rendezvénynek, annak illik ilyenkor beszélnie Macronnal. Az esemény két nappal a november 5-i amerikai elnökválasztás után lesz Magyarországon, ez pedig a kormányfő szerint érdekes helyzeteket szülhet.
Orbán ezután ismét a „gazdasági semlegességről” beszélt. Ezzel kapcsolatban azt fejtegette, hogy a világban látható példákból kell összeállítani egy olyan gazdasági modellt, ami „a magyarok testére szabható, ami a magyarok kultúrájával passzol”, de sem keletről, sem nyugatról nem szabad átvenni olyat, amivel nem értenek egyet. A miniszterelnök újra azt hangoztatta, hogy az orosz-ukrán háború óta egyre erősebb a „hidegháborús logika” a gazdaságban, szankciók és a kereskedelmi korlátozások vannak.
A kormányfő arról is beszélt, a Nyugatnak „teljesen új élmény, hogy elveszítenek egy háborút”, márpedig szerinte ez történt. Magyarországra viszont szerinte mindez nem vonatkozik, „mert ez nem a mi háborúnk”, sikerült belőle kimaradni.
„Nekünk sikerült kimaradnunk az orosz-ukrán háborúból. Ha abból sikerült kimaradni, akkor szerintem egy elhibázott, háborús logikára épülő, rossz gazdaságpolitikából is ki lehet maradni
– mondta Orbán, és többször is elismételte, hogy az rendben van, hogy a magyarok rendre kimaradnak a háborúból, ám a brüsszelieknek kétségkívül kényelmesebb lenne, „ha ez a kavics, amit mi jelentünk, nem lenne a cipőjükben.”
A miniszterelnök megint beszélt arról is, hogy Ursula von der Leyenék az Európai Parlamentben „bejelentették”, hogy le akarják váltani a magyar kormányt. „Mi úgy hívjuk ezt, hogy jawohl kormányt szeretnének. Jön egy telefon Brüsszelből, és azt kell mondani, hogy jawohl – fejtegette Orbán. Hozzátette: „Tőlünk, magyaroktól az várható el, hogy ellenállunk a nyomásnak, mert nem akarunk bábormányt, bábminiszterelnököt, meg bábállamot látni a független magyar állam és magyar kormány helyett.”
A gazdaságpolitika mozgásterét a kormányfő várakozásai szerint az határozza majd meg, hogy visszatér-e Trump elnök, ugyanis egy általa vezetett politikában Orbán szerint biztosra mondható, hogy a háború nem fog továbbterjedni. Ha viszont továbbra is az eszkaláció veszélye fog fenyegetni, akkor lehet, hogy katonai kiadásokra 2,5 százalékot vagy még többet is kell költeni a gazdasági kiadások helyett.
„Összeraktuk azt a csomagot, amivel végre a 2020 óta tartó nehéz időszakból ki tudjuk vinni Magyarországot”
– mondta Orbán, aki szerint ha a „gazdasági semlegesség” talaján állunk, akkor a 20-25 pontokból álló akcióterv 2025-ben „fantasztikus eredményeket”, 3 százalék fölötti növekedést is hozhat, ami a béremeléssel lehetőségével jár majd együtt.
Az új nemzeti konzultáció is szóba került, amiről Orbán azt mondta, meg kell erősítenie Magyarországot, a magyar kormányt és a gazdaságpolitikát. „Én nem tudok hivatkozni a katonai erőnkre, nem tudok hivatkozni a hatalmas magyar népességre, nem tudok hivatkozni a mindent elsöprő nemzeti összetermék mértékére. Én egyetlen dologra tudok hivatkozni, a magyar emberek akaratára” – magyarázta a miniszterelnök, hogy miért van szükség egy újabb „konzultációra”.
Az EU-s „migrációs paktumról” Orbán azt mondta, annak felgyorsításáról döntöttek az EU-ban, hiába szavaztak ellene. „Azt mondták, hogy a migrációs paktum jó, és föl kell gyorsítani a végrehajtását. Sajnos a magyar ellenzék is, a Mi Hazánk kivételével, emellett szavazott, Magyarország megbüntetése mellett, a Magyarországnak járó határvédelmi támogatások megtagadását hagyták jóvá. A Mi Hazánk meg a fideszesek, KDNP-sek jól küzdöttek, de nem voltunk az Európai Parlamentben elegen. Majd a Tanácsban, ahol én vagyok, talán sikeresebbek leszünk” – tette hozzá a kormányfő.
