Újabb fóliázós pert nyert a Líra

  • narancs.hu
  • 2024. október 24.

Belpol

Nem öncélúan ábrázolja a kifogásolt mesekönyv a nemváltást, nem kell ötmilliót fizetniük.

Az Esti mesék lázadó lányoknak című kötetben szereplő történet nem ábrázolja öncélúan a transzneműséget és a nemváltást, mondta ki a Szegedi Törvényszék – áll a Líra közleményében. Ezt azt jelenti, a Lírának nem kell kifizetnie azt az ötmillió forintos fogyasztóvédelmi bírságot, amelyet a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal rótt ki.

 
Fóliázott könyvek
Fotó: Sióréti Gábor
 

A kormányhivatal tavaly szeptemberben ellenőrizte a Líra kecskeméti üzletét, ahol több lefóliázott könyvet is talált. Köztük Francesca Cavallo-Elena Favilli: Esti mesék lázadó lányoknak című könyvét, melyben száz történet közül az egyikben a transznemű Coy Mathisról van szó. A kormányhivatal végül decemberben fogyasztóvédelmi eljárást indított, mivel álláspontjuk szerint a kötet „öncélúan népszerűsítette a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést és a nem megváltoztatását”.

A hivatal ötmillió forint bírságot rótt ki, és eltiltotta a kereskedőt a könyv forgalmazásától, mivel az üzlet iskolák és templomok bejáratától számított 200 méteres távolságon belül helyezkedik el, így felnőttek számára sem árusítható. A Líra vitatta a büntetés jogosságát, és bírósághoz fordult.

Ugyanezen könyv miatt született már jogerős bírói ítélet idén tavasszal a Győri Törvényszéken, ahol a bíróság akkor azt mondta, hogy „egy könyvet nem lehet egyetlen oldal alapján minősíteni”. A bírói vélemény szerint a könyv ábrázolásmódja nem öncélú, mert 21. századi problémákat és témákat tárgyal.

Ez nem az első sikeresen megnyert pere a cégnek, a legismertebb esetben egy vesszőhiba kihasználásával úsztak meg büntetést, bár a Kúria nemrég új eljárásra kötelezte abban az ügyben az elsőfokú bíróságot.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.