Azért jött, hogy ébresztőt fújjon, arról akarja meggyőzni az Európai Parlament tagjait, hogy az Uniónak változtatnia kell eddigi működésén
– mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán az EP plenáris ülésén a Telex tudósítása szerint.
Hatalmas megtiszteltetésnek mondta, hogy meghallgatják őt, emlékeztetett, hogy legutóbb 2011-ben, amikor ugyanígy a soros elnökséget ellátó ország nevében beszélt, szintén válságokkal kellett szembenézni. Akkor Magyarország erős Európát ígért, és teljesítette is, amit vállalt. „Az első elnökségünk alatt fordult elő utoljára, hogy az Unió sikeresen lezárt egy csatlakozási folyamatot – Horvátország csatlakozását” – emlékeztetett Orbán. A magyar elnökség – mondta – tisztességes közvetítőként együttműködésre törekszik a tagállamokkal, védi az Unió alapértékeit.
Szerinte az Európai Unió helyzete most súlyosabb, mint 2011-ben volt. Az illegális migrációt említette a válság egyik fontos okaként, mely az adatok szerint nem kompenzálja a kedvezőtlen demográfiai folyamatokat. Európa, amely veszít versenyképességéből – gazdaságának növekedése az elmúlt két évtizedben lassabb volt, mint az Egyesült Államoké és Kínáé –, saját sorsát meghatározó döntések előtt áll. Drága az áram és a gáz, és
Orbán úgy ítéli meg, illúzió, hogy a zöld átmenet megoldást kínál, mert az előrejelzések szerint 2030-ig nem csökken a fosszilis energiát használók száma,
amíg az EU „iparpolitika nélkül alkalmazza a klímapolitikát”, a zöldülés nem hoz érdemi eredményt.
Orbán azt is mondta, a tagállamok azt várják, az Unió intézményei enyhítsenek a túlszabályozottság miatt kialakuló problémákon, erősítsék a belső piacot, tegyenek azért, hogy megfizethetőek legyenek az energiaárak. A sikerek közé sorolta az akkumulátoripar fejlődését. A magyar EU-elnökségnek az a célja a magyar miniszterelnök szerint, hogy új versenyképességi paktum szülessen.
A beszámoló szerint addig
viszonylag csöndben hallgatták Orbán Viktort, amíg azt nem mondta, hogy a migráció erősíti a nőgyűlöletet, az antiszemitizmust és a homofóbiát.
Az ülésterem jobb széléről tapsot kapott, balról pedig fújoltak a képviselők.
Úgy látja, az Európai Unió migrációval kapcsolatos eddigi javaslatai kudarcot vallottak, elsősorban azért, mert aki bejut az EU területére, azt többé nem tudják hazaküldeni, akár van tartózkodási engedélye, akár nincs. Az egyetlen megoldás az szerinte, hogy csak engedéllyel lehet beengedni az embereket. Tehát védeni kell a külső határokat, és ehhez a munkához az Uniónak érdemi támogatást kell nyújtania.
„Újrateremthető-e a schengeni térség működéséhez szükséges valódi akarat?” – erre a kérdésre keresnek választ Orbán Viktor szerint Magyarország soros elnöksége idején.
A miniszterelnök szerint ideje lenne beváltania az Európai Uniónak, amit húsz éve megfogadott a balkáni országok irányában, amikor európai perspektívát ígért nekik. A magyar soros elnökség versenyképes, értékálló és gazdabarát mezőgazdaságot szeretne Európában. Orbán hangsúlyozta az elmaradottabb térségek felzárkóztatásának fontosságát, mondván, „a kohéziós politika nem jótékonyság és nem adomány”.
Beszéde végén a bal szélen ülő képviselők – köztük az olasz Ilaria Salis, aki magyar börtönben ült – felálltak és énekeltek.
A jobb szélen eleve tapsoltak a képviselők, erre még erősebbek tapsoltak. A terem biztonsági szolgálata kivezetett több éneklő baloldalit, köztük Salist is, pedig ő azt mondta korábban, hozzá akar szólni a vitához.
„Nincs olyan európai nyelv, amelyben a béke a megadással lenne egyenlő, a szuverenitás pedig a megszállással”
– mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki Orbán Viktor után szólalt meg a vitában. Ezzel nyilván Orbán Balázs kijelentésére célzott Ukrajna „felelőtlen háborús védekezéséről”. Von der Leyen párhuzamot vont: vannak, akik nem Oroszországot és Putyint, hanem a szabadságáért küzdő Ukrajnát hibáztatják a háborúért.
Ez alapján a magyarok felelősek az '56-os orosz invázióért? – kérdezte Von der Leyen.
Úgy gondolja, Európának ebben a helyzetben Ukrajnát kell támogatnia pénzügyileg és katonailag, és Oroszországgal kell megfizettetni azokat a károkat, amelyeket okoz, ezért az Ukrajnának nyújtandó uniós hitelt a befagyasztott orosz bankszámlákból finanszírozza az EU.
Az EB elnöke szerint a versenyképességet a határon átnyúló működéssel, a belső piac kiteljesítésével lehet erősíteni, de közben „egy kormány az Unióban az ellenkező irányba tart, elsodródik a belső piacról” – ezzel Magyarországra célzott. Azt is szóba hozta, hogy ugyanez az államannak a módját keresi, hogyan tarthat fenn továbbra is gazdasági kapcsolatot Oroszországgal, pedig Von der Leyen szerint nem „a piszkos orosz fosszilis anyagokhoz kell ragaszkodnunk”. Tényleg európai választ kell adni a migrációra, ezért is fogadták el az új migrációs csomagot, amelyet végre kell hajtani – így az EB elnöke. Ezen a ponton kérdezte meg Orbán Viktortól, miért engedett szabadon a magyar állam embercsempészeket, mert ez nem az EU védelmét szolgálta, csak áttette a problémát a szomszédokhoz. Von der Leyen szóba hozta az orosz állampolgárok számára is igénybe vehető Nemzeti Kártyát, amellyel könnyebben lehet munkát vállalni Magyarországon. Szerinte ezzel biztonsági ellenőrzés nélkül jöhetnek be az EU-ba oroszok, ami kockázattal jár az összes többi tagállam számára is.
Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke arra hívta fel a parlament figyelmét, hogy a magyar miniszterelnök egy mondattal sem említette Ukrajnát, holott Orbán régi szabadságharcos. Weber szerint ez annak a jele, hogy a kormányfő az agresszorral van. A néppárti elnök szerint Európa egységének alapja a szolidaritás, de Magyarország pont ebből marad ki. Weber különösnek nevezte, hogy 48 órával az után, hogy Orbán Viktor annak idején Vlagyimir Putyinnal tárgyalt, az orosz hadsereg lebombázott egy gyermekkórházat.
„Az Ön kirándulása, útja soha nem békemisszió volt, hanem az európai életünk ellen szól” –
érvelt Weber. Ő is párhuzamot vont a két magyar uniós elnökségi periódus között: „A mai elnökséget ha a 2011-essel hasonlítja össze, akkor Európa középpontjába állt, ma pedig senki nem akar találkozni Önnel.” Orbán Viktor ugyan jobbközép vezetőnek mondja magát, de olyan szövetségesei vannak a nacionalisták között, akik Európa ellen vannak – mondta Weber. A bajor politikus beszélt arról, Magyarországon napi szinten okoz gondot a korrupció, szerinte emiatt hagyta el 400 ezer ember az országot, és úgy látja, Magyar Péter és pártja le fogja győzni Orbán Viktort. Weber beszéde is bekiabálásra, nevetésre sarkallt több képviselőt, honfitársaitól is kapott megjegyzéseket.
„Az igazi patrióta nem a saját hazáján gazdagszik meg” – ezt Iratxe García Pérez, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének elnöke mondta. Számon kérte a magyar miniszterelnökön, hogyan beszélhet homofóbiáról, amikor saját országában megszünteti azokat a törvényeket, amelyek védik a nőket és az LMBTQ-közösségeket. A baloldali politikus a sajtószabadság és a bíróságok állapotát, a szuvaranitásvédelmi törvényt kérte számon, szerinte Orbán Viktorból hiányzik a keresztényi szeretet, és a magyar kormányfő által védeni szándékozott Európába „csak azok férnek bele, akik úgy gondolkodnak, mint ő”.
Az Európai Konzervatívok és Reformerek Pártjának társelnöke, Nicola Procaccini arról beszélt, hogy Európában meg kell védeni a családokat, mert „komoly demográfiai tél” köszöntött be. A migráció elleni küzdelemben egyetért Orbán Viktorral, ugyanakkor úgy látja, az EU számára a káosz-kvartett Kína, Oroszország, Irán és Észak-Korea. Ezek az országok épp a konzervatívok által védendő értékeket támadják, amelyeket „'56-ban védtek a pesti srácok” is.
A liberális Valérie Hayer azon a véleményen volt, hogy el kell venni Magyarország szavazati jogát az Európai Tanácsban. A politikus számonkérte Orbán Viktoron szabadságharcos múltját, szerinte rezsimjének alapja a „lopások és a csalások láncolata”,
Felcsútot „fideszes Disneylandnek” nevezte.
A zöldek elnöke, Terry Reintke azt mondta, frakciója nem látja szívesen Orbánt a parlamentben, mert az a demokrácia háza, nem a korrupcióé és a propagandáé. Úgy látja, a magyar kormányfő „egy brutális és veszélyes diktátor szolgája lett, Putyiné. (…) Nem erős vezető Ön, Orbán úr, mert amit Ön csinál, az gyengeség” –mondta Reintke. Martin Schirdewan szélsőbaloldali képviselő szerint hiba volt a magyar kormányfőre bízni a soros elnökséget, emlékeztetett, évről évre több milliárd eurót kapott Magyarország az Orbán által gyűlölettel emlegetett Brüsszeltől, és ennek előnyeit a magyar miniszterelnök üzleti partnerei élvezték.
A Szuverén Nemzetek Európája nevű képviselőcsoport vezetője, René Aust viszont úgy ítéli meg, Magyarország határozott cselekvést hirdetett, jó, hogy Orbán első miniszterelnökként felszólalt a migráció ellen, és szerinte az ukrajnai háborúban is a magyar kormányfő megközelítése a helyes, minél előbb béketárgyalásokra van szükség.
Orbán Viktor úgy reagált, szívesen vitatkozott volna az elnökség programjáról, de ez a jelenlévőket a jelek szerint nem ez érdekli, hanem a politikai intrika, amelyben elhangzott „ a baloldal összes hazugsága”. Orbán szerint az Európai Bizottságnak továbbra is a jog mezején kellene kezelnie a konfliktusokat, és nem szabadna politikai testületként működnie, mint az Ursula Von der Leyen vezetése alatt megfigyelhető. Azt mondta, szándékosan kerülte Ukrajna ügyét, és meggyőződése, nincs semmi párhuzam a magyar '56-os forradalom és az ukrajnai háború között. Úgy gondolja, az ukránok vesztésre állnak a fronton, az EU pedig úgy tesz, mintha nem így lenne. Ha az EU-ban azt akarják, hogy Ukrajna ne veszítsen, stratégiát kell váltani. „Ezért javaslom, hogy álljunk ki inkább a béke mellett” – mondta Orbán. Az embercsempészek szabadon engedése szerinte inkább azt eredményezte, hogy Magyarország „megszabadította Európát” ezektől az emberektől.
Manfred Webernek Orbán azzal felelt, hogy a harag rossz tanácsadó: Weber azért haragszik rá, mert ő nem támogatta abban, hogy az EB elnöke lehessen. Azt is Webernek címezte, hogy bár Magyarországon kétharmados többségben van a kormánypárt, „az ellenzék minden pártja mindig megkapta azokat a bizottsági pozíciókat, amik megillették őket”, ergo Magyarország nem szolgált rá a demokratikus állapotokat illeti kritikákra, és igenis vannak olyan politikusok Európában, akik találkozni akarnak vele. Visszautasította a korrupciós vádakat, sorolta, hogy tavaly háromezer engedélyt kaptak orosz munkavállalók, sokkal kevesebbet, mint Németországban, Spanyolországban. Sajnálta, hogy beszédét pártpolitikai csatározás követte, de válaszolni fog minden kritikára, meg fogja védeni a hazáját.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, ahogy készült átvenni a szót Orbán Viktortól, elmenve Gulyás Gergely és Orbán Balázs mögött, megérintette mindkettőjük vállát, és mondott nekik valamit. Beszéde előtt kezet fogott Orbán Viktorral és Bóka János EU-ügyi miniszterrel. „Örülök, hogy legalább itt nyíltan kérdezhetem az ellenzék vezetőjeként, magyar emberek millióinak nevében” – mondta Magyar. Arról beszélt, hogy Orbán Viktor 14 éve országgyűlési többséggel kormányoz, és minden lehetősége megvolt arra, hogy Magyarország a beváltott ígéretek földje legyen, de most a mindennapi működés is gondot okoz, a miniszterelnök pedig ehelyett világrendszerváltásról beszél.
A Tisza Párt elnöke is úgy látja, hogy mindenkinek az ukrajnai háború lezárásán kell dolgoznia, ehhez tényleg béketárgyalások kellenek. Ezzel együtt nem lehet kétségbe vonni Ukrajna jogát ahhoz, hogy a szabadságáért harcoljon. „1956 emlékét gyalázta meg az ön mögött somolygó politikai tanácsadója” – utalt Magyar Orbán Balázsra. Abban is egyetért Orbán Viktorral Magyar Péter, hogy fontosak a családi értékek és a vidék felzárkóztatása, de közben pedofilbotrányok követik egymást Magyarországon, sosem született ilyen kevés gyerek.
Magyarnak is bekiabáltak beszéde közben a Patrióták Európáért frakció irányából: „Szégyelld magad!”
Magyar kitért a hazai egészségügy és az oktatása bajaira, az Erasmus-program ügyére, a fizetésekre, köztük a kormányfő jövedelmére. „Miniszterelnök úr, mindketten tudjuk, hogy vége van. Feltámadott a tenger, a népek tengere” – mondta, arról is beszélt, hogy pártja „tégláról téglára” veszi vissza a hazát.
Dobrev Klára (DK) kínosnak érezte Orbán Viktor beszédét, mert eltávolodott a valóságtól, elmarta magától a szövetségeseit. Dobrev szerint nincs magyar balsors, a kormány vezeti rosszul az országot, orosz oligarchák érdekeit védve vétózik, és mindenki azt kérdezgeti, mivel zsarolják az oroszok. Dobrev szerint azért nem foglalkoztak a képviselők a magyar soros elnöki programmal, mert nem érdekli őket.
Deutsch Tamás (Fidesz) azt mondta, Magyar Péter „bajban van mentálisan”, azt is mondta, köztörvényes bűnelkövető, nem szabad vele politikai szövetséget kötni. Roberta Metsola, az EP elnöke azt mondta erre, „a személyes támadások nem illenek az Európiai Parlamenthez”.
„Én legsötétebb oldaláról ismerem Magyarországot: a börtönből” – ezt Ilaria Salis mondta. Az olasz képviselő több mint egy évig volt börtönben Magyarországon, és továbbra is az a vád ellene, hogy tavaly februárban ő volt az egyik fő szervezője a kitörés napi utcai támadásoknak. Magyarország államrendszerére a modern zsarnokság kifejezést használta, szerinte a kormány itt bünteti azt, aki nem ért vele egyet. Az olasz képviselő egy úgynevezett kékkártyás kérdést kapott a felszólalása után: ilyenkor fél percben azonnal kérdezhetik a hozzászólót, amire válaszolhat. Ő nem fogadta el a kérdést, amin a Patrióták Európáért frakció tagjai méltatlankodtak.
A magyar miniszterelnök kapott még kritikus hozzászólásokat, Tarr Zoltán (Tisza Párt) a fejére olvasta, hogy azt mondta, nincs hasonlóság az 56-os forradalom és az ukrán helyzet között, holott épp a tanácsadója, Orbán Balázs vont párhuzamot.
A Patrióták Európáért csoport alelnöke, Harald Vilimsky megvédte őt, elnézést kérve a baloldali támadásokért. Az osztrák politikus szerint elfogadhatatlan, hogy egy miniszterelnököt idiótának vagy diktátornak neveznek.
Orbán Viktor a vitát zárva azt mondta, ez a disputa túllépett az ésszerűség határain és a tények világán, propagandát is emlegetett. Kijelentette, Magyarország minden követelésnek megfelelt, a magyar közbeszerzési rendszer is korrekt, Magyarországon az emberek elégedettebbek a demokráciával, mint máshol, a demokráciát valójában a baloldaltól kell megvédeni Európában, Ilaria Salis pedig úgy beszél jogállamiságról, hogy közben Budapesten vascsővel vert embereket. Beszédét egyrészt taps, másrészt közbekiabálások kísérték, akkor Magyar Péter is közbekiabált, amikor a miniszterelnök azt mondta, itt szerinte magyar képviselők a hazájuk ellen dolgoznak.
