Orbán: kibírjuk a válságot

  • narancs.hu
  • 2020. június 12.

Belpol

„Egy-két ponton változtatni kell az EU-s hitelfelvételen, aztán pedig imádkozzunk.”

Ha péntek reggel, akkor a Kossuth Rádió vendége Orbán Viktor. A mai adást azzal a kérdéssel kezdte Nagy Katalin, hogy "Mikorra várhatjuk, hogy megszűnik a veszélyhelyzet?". A kormányfő elmondása szerint a veszélyhelyzetet a parlament szünteti majd meg, de ez a vírust nem befolyásolja. „Volt olyan ország, ahol elnöki rendelettel szüntették meg a vírust, de ez nálunk nem járható” – mondta Orbán. A miniszterelnök nem mondta ki, melyik országról van szó, de mint ismert, Türkmenisztán járt el így.

Orbán Viktor szerint járványügyi készültségre a továbbiakban is szükség van, ezért megmarad az Operatív Törzs, a kórházparancsnoki rendszer is, valamint megerősítik a tisztifőorvos jogköreit. „Szokták mondani, a pénz nem boldogít, de még életeket sem ment” – mondta Orbán arra, hogy nálunk gazdagabb országoknál is jobban védekezett Magyarország. Majd arról értekezett, óvatosan kell nyitni, nem szabad elfeledkezni az idősekről.

A miniszterelnök a nemzeti konzultációról szólva azt mondta, hogy a sikeres védekezés nem a jó kormányzati munkán múlik elsősorban, hanem a jó egészségügyön, de még inkább azon, hogy az emberek elfogadják a védelmi szabályokat – szerinte ezért kell a konzultáció. „Mivel ősszel második hullámra számítunk, egyetértési pontokat kell találnunk.”

A munkahelyek megvédéséről Orbán azt mondta, hogy minden másnap átfogó jelentést kap a munkanélküliségről, illetve arról, mennyi munkahelyet mentettek meg kormányzati beavatkozással. Ez utóbbi szám 1 millió fölött van már – hangsúlyozta.

A miniszterelnök ki tudja már hanyadszorra deklarálta, hogy nem segélyt akarnak adni az embereknek, hanem munkát. Úgy nyomatékosított, hogy optimizmusát nem a levegőből veszi, hanem abból, hogy látja a számokat. Ahogy elmondása szerint azt is látja, hogy szoros az összefüggés van a jó kormányzás és a gazdaság között. A következő években pedig szerinte ez még jellemzőbb lesz. „Gazdaságvédelmi időszakban vagyunk” – jelentette ki. Orbán szerint ha ebből jól jövünk ki, megelőzhetünk még a nálunk erősebb gazdaságokat is. Mint mondta, nyugodtan mérhetjük már magunkat a Nyugathoz, a helyes magyar testtartás már az, ha kihúzzuk magunkat.

A jövő évi költségvetésről azt mondta, nem kevesebb, hanem több lesz a pénz. De nem is a pénz mennyisége, hanem az értelmes elköltése a lényeg – emelte ki Orbán. Lesz a büdzsében gazdaságvédelmi és járványügyi alap is, ezek szem előtt tartásával kell költekezni majd 2021-ben. Megjegyezte azt is, „fantasztikus eredmény” a hitelmoratórium, mert rengeteg pénz maradt az embereknél.

Külön kérdésre felelve az önkormányzatiságról is szólt, arról mennyi pénzt vonnak el az önkormányzatoktól, különösen Budapesttől. Orbán szerint a védekezésben mindenkinek részt kell vennie, „egy csónakban ülünk, együtt sírunk, együtt nevetünk.” Az önkormányzatok nem önálló, leválasztható egységek, hanem Magyarország részei, hozzá kell járulniuk a védekezéshez – mondta a miniszterelnök. Szerinte az önkormányzatok bevétele 2021-ben nőni fog, „semmi ok arra a hangütésre, amit most tapasztalunk”. Az önkormányzatok Orbán szerint fejlődni fognak.

Csütörtöki, V4-es találkozóról azt mondta, teljes az egység a négyek között abban, hogy az EU-s járványkezelési alap teljesen ellentétes a magyar szemlélettel. Ugyanis a magyar szemlélet az, mint mondta, hogy először megdolgozunk a pénzért, aztán költjük el. Az uniós szemlélet ezzel szemben Orbán szerint a hitelfelvétellel egyenlő. De szerinte is be kell látnia, valamit most csinálni kell uniós szinten, mert vannak országok, amik rossz állapotban vannak. Nem Magyarország, bár igaz, minket is „oldalba vágott a válság, szenved a gazdaságunk”, de az államadósságunk alacsony, kibírjuk a válságot Orbán szerint.

Az EU-s hitelfelvételről azt mondta a miniszterelnök, hogy szerinte ezt a módszert most az egyszer alkalmazni kell, de nem lehet „baleknak nézni” Közép-Európa országait ebben. „Egy-két ponton változtatni kell az EU-s hitelfelvételen, aztán pedig imádkozzunk.”

Figyelmébe ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.

Disznóláb

Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter múlt pénteken a hivatalában fogadta Bondár Anna teniszezőt, aki azért érdemelte ki e megtiszteltetést, mert előtte kedden a kolozsvári Transylvania Open teniszversenyen nem fogott vele kezet legyőzője, az ukrán Olekszandra Olijnikova.

A Balkán Ukrajnája

Miközben Ukrajna EU-csatlakozásáról ádáz viták dúlnak, Brüsszelben eldöntött tényként kezelik Montenegró 2028-as, de legkésőbb 2029-es csatlakozását. Az ország kicsi, és csak 620 ezren lakják, emiatt különösebben nem zavar senkit, és a felvételükkel üzenni is lehet a Balkán többi részére: nektek is sikerülhet, ha tesztek érte. De miért kell, hogy Montenegró mielőbb az EU tagja legyen, és mi köze van ehhez Szerbiának?

„Orbán kora akkor is velünk lesz”

Dolgozott Csurka Istvánnal, és ott volt a Fidesz kampányaiban is. A jobboldali közeg ismerőjeként állítja: látszik ugyan az erózió a kormánypárt környékén, de még egy választási vereség sem biztos, hogy véget vet Orbán állammodelljének.

Néma helyett bűnös

Csaló váltja az eddigi semmittevő szószólót – háborog a hazai román nemzetiség egy része. A költségvetési csalás miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester lehet az áprilisi nemzetiségi voksolás után a magyarországi románok parlamenti szószólója.