Veszélyben a szabad rektorválasztás - Mit akar a kormány a Színművészeti Egyetemmel?

Belpol

A magánosítás a balliberálisnak bélyegzett intézmény megregulázását készítheti elő.

A legfrissebb nyomtatott Magyar Narancsban megnéztük, mi állhat a kormány újabb felsőoktatási tervei mögött. Néhány részlet a cikkből:

A parlament május 19-i döntésével a Budapesti Corvinus Egyetem tavaly nyári magánosítása után újabb hat egyetemet vett ki az állami felsőoktatási intézmények köréből. Az Állatorvostudományi Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME), a kecskeméti Neumann János Egyetem, a Soproni Egyetem, a győri Széchenyi István Egyetem és a Miskolci Egyetem fenntartását augusztus 1-jétől egy-egy e célra létrehozott vagyonkezelő alapítvány veszi át. Komoly bizonytalanságot okoz ugyanakkor, hogy (keddi lapzártánk időpontjában) az alapítványok bejegyzése és a döntéshozó kuratóriumok kijelölése még nem zárult le, a kuratóriumi tagok névsora sem ismert.

false

A hat intézményhez szeptembertől csatlakozik a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE), az egyetem alapítványosítását előkészítő, a másik hat mintájára íródott törvényjavaslatot már tárgyalja az Országgyűlés. A legnagyobb visszhangot az SZFE ügye keltette, az alapítványi fenntartást indokolni hivatott „szakmai” érvek itt alig leplezik a politikai szándékot, a „balliberálisnak” bélyegzett intézmény kultúrharcos megregulázását. Az egyetem vezetése az SZFE-törvényjavaslat június 4-i parlamenti vitája és a „modellváltásért” felelős miniszteri biztossal, Pavlik Líviával való egyeztetés után kiadott közleményében azt írta, az alapítványi modellben „sem az egyetemi autonómia, sem a szaktudás érvényesítésének garanciái nem jelennek meg”. (...)

Magánegyetemeken a rektorválasztásra is sajátos szabályok vonatkoznak. Míg az állami szférában a miniszter kizárólag a szenátus által megválasztott rektorjelöltet terjesztheti fel kinevezésre, a magánintézmények alapító okirata úgy is rendelkezhet, hogy a szenátus csak véleményezi a rektori pályázatokat. Ettől különösen az SZFE-n tarthatnak, ahol Upor László kinevezés hiányában csak megbízott rektorként funkcionál, hiába választotta meg decemberben az egyetem szenátusa. Bódis József államtitkár a Hír Tv-nek nyilatkozva arról beszélt, hogy az SZFE-nek „vezetőváltással kapcsolatos feladatai” is vannak, egy az egyetem által nyilvánosságra hozott összefoglaló szerint pedig egy május 19-i találkozón azt mondta, azért nem nevezték még ki Upor Lászlót, mert „meghatározó véleményformáló körök” szerint rendszerszintű jelenséget takarhat az egyetemen Gothár Péter zaklatási ügye.

A teljes cikket a Magyar Narancs június 11-i lapszámában olvashatja. Az újságra itt lehet előfizetni.

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.