Orbán Viktor szellemi természetű, rafinált keresztényüldözést vizionált Európába

  • MTI/narancs.hu
  • 2017. október 12.

Belpol

Arról kellett volna beszélnie, hogyan segítjük az üldözött keresztényeket, de arra jutott, mi magunk is azok vagyunk.

Ma nem az európai keresztényüldözésről akar beszélni, amely „szellemi természetű, kifinomult és rafinált módszerekkel dolgozik, kétségkívül igazságtalan, diszkriminatív, néha fájdalmas, és bár jár hátra tétellel, azért elviselhető”, ugyanakkor nem mérhető össze azzal a „brutális és fizikai” üldöztetéssel, amelyet Afrikában és a Közel-Keleten kell elszenvedni – mondta Orbán Viktor az Emmi keresztényüldözésről rendezett konferenciáján.

Aztán persze elég sokat beszélt Európáról. Azt mondta, Európa szellemi és politikai vezetőinek egy csoportja olyan kevert társadalmat akar létrehozni, amely néhány emberöltő alatt teljesen megváltoztatná a kontinens kulturális és etnikai arculatát, keresztény mivoltát, Magyarország viszont a fordítottját teszi annak, amit „Európa jelenleg művel”.

Balog Zoltán és a maiduguri püspök egy korábbi konferencián

Balog Zoltán és a maiduguri püspök egy korábbi konferencián

Fotó: Bruzák Noémi/MTI

Vagy hogy „a minket fenyegető legnagyobb veszély ma a keresztény gyökereit megtagadó európai elit közömbös, közönyös némasága, pedig a közel-keleti keresztények sorsa rá kellene ébressze Európát arra, hogy az, ami ott történt, bármilyen hihetetlen is ma még, velünk is megtörténhet”.

A valóban üldözött keresztényeknek szimbolikus kiállással – keresztényüldözés elleni helyettes államtitkárság (!) –, illetve helyben, pénzzel segít a magyar állam. Orbán ennek igazolását egyenesen az alaptörvényből vezette le. Felhívta a figyelmet: amikor az üldözött keresztények hazatérését támogatják, valójában egy küldetést teljesítenek, az alaptörvény ugyanis kimondja, hogy elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó erejét.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.