Nem csak az SZFE autonómiáját veszélyezteti a modellváltás

Belpol

Upor László meglepődött, hogy máshol szó nélkül tűrik a kuratóriumok túlhatalmát. 

A Magyar Narancs hetilap karácsonyi dupla számában részletes cikkben járjuk körbe az állami egyetemek kormány által vezényelt "modellváltását", azaz alapítványokba történő kiszervezését. Ebből az írásból közlünk most néhány részletet. 

A szélesebb közvélemény a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) tiltakozása nyomán értesülhetett Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kedvelt projektjéről, a felsőoktatási modellváltásról. A kormány szeptember 1-jével adta át az SZFE fenntartói jogait egy állami alapítású vagyonkezelő alapítványnak, az alapítvány kuratóriumának élére Palkovics az egyetemmel köztudottan ellenséges, kultúrharcos viszonyban álló Vidnyánszky Attilát nevezte ki. (...)

Bár az SZFE története sok szempontból egyedi, és nem véletlen, hogy éppen itt alakult ki látványos összetűzés a kuratórium és az egyetemi polgárok között, maga a modellváltás más intézményeknél is már alkalmazott központi séma alapján zajlott. A kormány először tavaly július 1-jével a Budapesti Corvinus Egyetemet szervezte ki egy alapítványnak, idén augusztusban, egy hónappal az SZFE fenntartóváltása előtt további hat intézményt adtak alapítványi kézbe: az Állatorvostudományi Egyetemet, a Miskolci Egyetemet, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet (MOME), a kecskeméti Neumann János Egyetemet, a Sop­roni Egyetemet és a győri Széchenyi István Egyetemet. A parlament előtt lévő két jogszabálytervezet szerint hasonló sors vár jövő februártól a Szent István Egyetemből létrehozott Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemre, majd szeptembertől a veszprémi Pannon Egyetemre. Tudható, hogy a kormányzatban felmerült a modellváltás a képzőművészeti, a táncművészeti és a zeneművészeti egyetemnél, valamint a Semmelweis Egyetemnél is, az egri Eszterházy Károly Egyetemet pedig a HVG információ szerint a katolikus egyház fenntartásába adná az állam.

Layout 1

A 2021/2022-es tanév kezdetére összesen tíz egyetem lesz alapítványi fenntartásban, ezekbe az intézményekbe vették fel 2020-ban a felsőoktatásba újonnan belépők közel 20 százalékát, 13 381 hallgatót (ebbe beleszámoltuk a Kaposvári Egyetemre és az Eszterházy Egyetem gyöngyösi karára felvetteket is, mivel ezek az intézmények beolvadnak az új agráregyetembe). A modellváltás a magánszféra jelentős térnyerését hozza a magyar felsőoktatásban, és óriási hatalmat ad a Palkovics összeállította kuratóriumok kezébe. (...)

A modellváltó egyetemek között abban sincs különbség, hogy a kuratórium mindenhol lehetőséget kapott az egyetemi szenátus jogköreinek csorbítására, és a legtöbb helyen élt is ezzel. Az egyetemek új alapító okiratait, szervezeti és működési szabályzatait (szmsz) megvizsgálva azt találjuk, hogy még csak nem is az SZFE-n volt a legdurvább a hatáskörelvonás. „Ami a Színművészetivel történik, bizonyítja, hogy a modellváltásban benne rejlik egy intézmény teljes átállításának lehetősége. Az egyetem elveszíti az autonómiáját, vagyo­na és állami támogatása pedig a közpénzjellegét. Nem az lep meg, hogy nálunk ekkora az ellenállás, hanem hogy máshol szó nélkül tűrik a kuratóriumok túlhatalmát” – mondja Upor László, az SZFE volt megbízott rektora, aki kollégáihoz hasonlóan augusztus végén mondott le pozíciójáról.

E rövid cikkajánlónk egy remek tényfeltáró írás kivonata. Az eredeti cikk teljes mélységében, szélességében és magasságában a Magyar Narancs fenomenális karácsonyi dupla számában olvasható - amely előfizetés ellenében immár digitálisan is elérhető! Vásárolja meg az újságosnál, a közértben, a benzinkúton - vagy szerezze meg most rögtön!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.