Nem csak az SZFE autonómiáját veszélyezteti a modellváltás

Belpol

Upor László meglepődött, hogy máshol szó nélkül tűrik a kuratóriumok túlhatalmát. 

A Magyar Narancs hetilap karácsonyi dupla számában részletes cikkben járjuk körbe az állami egyetemek kormány által vezényelt "modellváltását", azaz alapítványokba történő kiszervezését. Ebből az írásból közlünk most néhány részletet. 

A szélesebb közvélemény a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) tiltakozása nyomán értesülhetett Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kedvelt projektjéről, a felsőoktatási modellváltásról. A kormány szeptember 1-jével adta át az SZFE fenntartói jogait egy állami alapítású vagyonkezelő alapítványnak, az alapítvány kuratóriumának élére Palkovics az egyetemmel köztudottan ellenséges, kultúrharcos viszonyban álló Vidnyánszky Attilát nevezte ki. (...)

Bár az SZFE története sok szempontból egyedi, és nem véletlen, hogy éppen itt alakult ki látványos összetűzés a kuratórium és az egyetemi polgárok között, maga a modellváltás más intézményeknél is már alkalmazott központi séma alapján zajlott. A kormány először tavaly július 1-jével a Budapesti Corvinus Egyetemet szervezte ki egy alapítványnak, idén augusztusban, egy hónappal az SZFE fenntartóváltása előtt további hat intézményt adtak alapítványi kézbe: az Állatorvostudományi Egyetemet, a Miskolci Egyetemet, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet (MOME), a kecskeméti Neumann János Egyetemet, a Sop­roni Egyetemet és a győri Széchenyi István Egyetemet. A parlament előtt lévő két jogszabálytervezet szerint hasonló sors vár jövő februártól a Szent István Egyetemből létrehozott Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemre, majd szeptembertől a veszprémi Pannon Egyetemre. Tudható, hogy a kormányzatban felmerült a modellváltás a képzőművészeti, a táncművészeti és a zeneművészeti egyetemnél, valamint a Semmelweis Egyetemnél is, az egri Eszterházy Károly Egyetemet pedig a HVG információ szerint a katolikus egyház fenntartásába adná az állam.

Layout 1

A 2021/2022-es tanév kezdetére összesen tíz egyetem lesz alapítványi fenntartásban, ezekbe az intézményekbe vették fel 2020-ban a felsőoktatásba újonnan belépők közel 20 százalékát, 13 381 hallgatót (ebbe beleszámoltuk a Kaposvári Egyetemre és az Eszterházy Egyetem gyöngyösi karára felvetteket is, mivel ezek az intézmények beolvadnak az új agráregyetembe). A modellváltás a magánszféra jelentős térnyerését hozza a magyar felsőoktatásban, és óriási hatalmat ad a Palkovics összeállította kuratóriumok kezébe. (...)

A modellváltó egyetemek között abban sincs különbség, hogy a kuratórium mindenhol lehetőséget kapott az egyetemi szenátus jogköreinek csorbítására, és a legtöbb helyen élt is ezzel. Az egyetemek új alapító okiratait, szervezeti és működési szabályzatait (szmsz) megvizsgálva azt találjuk, hogy még csak nem is az SZFE-n volt a legdurvább a hatáskörelvonás. „Ami a Színművészetivel történik, bizonyítja, hogy a modellváltásban benne rejlik egy intézmény teljes átállításának lehetősége. Az egyetem elveszíti az autonómiáját, vagyo­na és állami támogatása pedig a közpénzjellegét. Nem az lep meg, hogy nálunk ekkora az ellenállás, hanem hogy máshol szó nélkül tűrik a kuratóriumok túlhatalmát” – mondja Upor László, az SZFE volt megbízott rektora, aki kollégáihoz hasonlóan augusztus végén mondott le pozíciójáról.

E rövid cikkajánlónk egy remek tényfeltáró írás kivonata. Az eredeti cikk teljes mélységében, szélességében és magasságában a Magyar Narancs fenomenális karácsonyi dupla számában olvasható - amely előfizetés ellenében immár digitálisan is elérhető! Vásárolja meg az újságosnál, a közértben, a benzinkúton - vagy szerezze meg most rögtön!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.