Aktuális lapszámunkban több esszét közöltünk a választási eredmények tanulságával, illetve az elkövetkezendő évek feladataival kapcsolatban. Hogyan állhat fel ekkora pofon után az ellenzék, és mit tehet egyáltalán az, aki érdemben változtatna a jelenlegi rendszeren?
Tamás Gáspár Miklós szerint a parlamenten belül semmi esély felvenni a harcot Orbánnal.
„Parlamenti úton – természetszerűleg – az orbáni NER leválthatatlan, mert a doxa Orbán (és az egész európai szélsőjobboldal) kezében van. Az ellenzékiek ellenzékiek voltak abban a helyzetben, amelyben ellenállóknak kellett volna lenniük. De ez következik a parlamenti szerepfölfogásból, amely elavult. (…) Ne alakítsatok parlamenti pártokat.
Ne azon töprengjetek, hogy miképpen lehetne úgy befolyásolni – rejtekutakon – a közvéleményt, hogy veletek egyetértsen. Ahhoz, hogy szabadok legyetek, el kell felejtenetek a konszenzuskényszert, az egyetértést, a felebarátainkhoz való testvéries hozzásimulást, a rábeszélést, a hízelgést, az imponálást, az empátiát. A nép javát a nép – beleértve benneteket – úgy leli meg, azaz ti úgy lelitek meg, hogy megmondjátok, szerintetek mi az. Lehet, nem hiszi el nektek a nép, vagy jó, vagy rossz okokból. Lehet, hogy ebben igaza lesz, lehet, hogy nem. De azért ne mondjatok semmit, hogy elnyerjétek kegyét.
Az ellenzékiség az uralmon lévő doxa változata, nem is lehet más – ahhoz, hogy átcsábítsák a hatalom híveit az ellenzékhez, alkalmazkodni kell ahhoz, ami miatt ők a hatalom hívei.
Az ellenállás más."
A teljes szöveget keresse eheti lapszámunkban az újságárusoknál.
Magyar Narancs - Archívum részletes
Miután bekövetkezett az, amit e sorok írója hónapokkal ezelőtt megjósolt e hasábokon (lásd: Még nyolc év?, Magyar Narancs, 2018. január 11.), a történelmi diadalt aratott hatalmi konglomerátumtól egyetlen szemantikailag és pragmatikailag értelmezhető mondatot hallottunk: a kormányszóvivő (Kovács CEU-alumnus Zoltán) odareccsentette, hogy majd bezárják azokat a szervezeteket, amelyek „matatnak a politikában”.
