Parlamenti vitanapot kezdeményez a Párbeszéd a debreceni akkumulátorgyár kapcsán

Belpol

Szabó Tímea jelentette be, a Párbeszéd parlamenti vitanapot kezdeményez az akkumulátorgyár megépítése miatt.

A párt frakcióvezetője szerint ez remek alkalom lenne a kormánynak is, hogy megvédje a jövőbeli debreceni akkumulátrgyárat. Hangsúlyozta, a Párbeszéd zöld párként határozottan ellenzi az újabb akkumulátorgyárak építését, szerintük Magyarországnak a zöld átállásban nem ebbe az irányba kell mennie.

Szabó Tímea hangsúlyozta, a gyár a környék legjobb minőségű termőföldjeit venné el, továbbá az ellenzéki képviselő kifogásolta annak vízigényét is. Összehasonlításként a Samsung gödi gyárát hozta fel, melynek napi vízfogyasztása megfelel a több mint 120 ezres népességű Kecskemétének.

További problémának látja az üzem energiaigényét. A gödi gyár évente 1 terawattórányi áramot igényel, ezzel szemben a debreceni akkumulátorgyár ennek több mint háromszorosát, 3.3 terawattórát használna. A paksi atomerőmű éves termelése 16 terawattóra, vagyis csak ez a két üzem a termelés negyedét felélné.

Szabó szerint a munkahelyteremtés a helyiek számára csak mítosz; helyettük az 1200 forintos órabérért dolgozó külföldi vendégmunkásoknak nyílik ezzel új lehetőség.

A Narancs.hu több cikkben foglalkozott az utóbbi időben óriási társadalmi elégedetlenséget és felháborodást kiváltó akkugyárak létesítésével. Ezek az írásaink erre a linkre kattintva érhetők el.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.