Parlamenti vitanapot kezdeményez a Párbeszéd a debreceni akkumulátorgyár kapcsán

Belpol

Szabó Tímea jelentette be, a Párbeszéd parlamenti vitanapot kezdeményez az akkumulátorgyár megépítése miatt.

A párt frakcióvezetője szerint ez remek alkalom lenne a kormánynak is, hogy megvédje a jövőbeli debreceni akkumulátrgyárat. Hangsúlyozta, a Párbeszéd zöld párként határozottan ellenzi az újabb akkumulátorgyárak építését, szerintük Magyarországnak a zöld átállásban nem ebbe az irányba kell mennie.

Szabó Tímea hangsúlyozta, a gyár a környék legjobb minőségű termőföldjeit venné el, továbbá az ellenzéki képviselő kifogásolta annak vízigényét is. Összehasonlításként a Samsung gödi gyárát hozta fel, melynek napi vízfogyasztása megfelel a több mint 120 ezres népességű Kecskemétének.

További problémának látja az üzem energiaigényét. A gödi gyár évente 1 terawattórányi áramot igényel, ezzel szemben a debreceni akkumulátorgyár ennek több mint háromszorosát, 3.3 terawattórát használna. A paksi atomerőmű éves termelése 16 terawattóra, vagyis csak ez a két üzem a termelés negyedét felélné.

Szabó szerint a munkahelyteremtés a helyiek számára csak mítosz; helyettük az 1200 forintos órabérért dolgozó külföldi vendégmunkásoknak nyílik ezzel új lehetőség.

A Narancs.hu több cikkben foglalkozott az utóbbi időben óriási társadalmi elégedetlenséget és felháborodást kiváltó akkugyárak létesítésével. Ezek az írásaink erre a linkre kattintva érhetők el.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.