Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Népszavának beszél arról, hogyan látja a jegybank ténykedését, a különadókat és a rendeleti kormányzást. Arról is beszélt, hogy a katát és az iparűzési adót újragondolná.
Parragh az interjúban először a háború okozta gazdasági helyzetről fejtette ki véleményét, majd a szankciókhoz, a befektetőkhöz és az unióhoz való hozzáállás kapcsán kijelentette, hogy
Mi magyarok a Kárpát-medencébe érkezésünk óta bajkeverő nemzetnek számítunk Európában, mindig mi voltunk a rebellisek.
Szerinte ugyanis „mi nevén nevezzük a gyereket, miközben az ugyanazon problémákkal küzdő országok, mint Szlovákia, Ausztria vagy éppen Svájc lényegesen óvatosabban fogalmaznak”. Úgy fogalmazott: „ők inkább az oldalkocsiban ülnek a motor mellett. Ugyanoda tartanak, csak ott kevésbé vág a szél.”
Az ársoptról elmondta, hogy egyelőre nem tudni, meddig kell fenntartani, ez ugyanis nagyban függ az energia-beszerzési forrásoktól, a globális gazdasági és politikai helyzettől és a háború alakulásától. Hozzátette azonban, hogy az ártsop feltételei "nem kőbe vésettek", az árucikkek körét lehet szűkíteni, bővíteni, ahogy a hatósági árat is lehet emelni. „Nem tartanám ördögtől valónak, ha július elseje után egy módosított, de a piacba beavatkozó kormányzati intézkedést jelentenének be” – vetette fel.
Parragh az MNB tevékenységét is kritizálta, elmondta, hogy a jegybank és a monetáris-fiskális politika irányítói között nem felhőtlen a viszony. Szerinte az MNB-nek a stagflációval is foglalkozni kellene, és érdemi, infláció elleni jegybanki lépéseket kellene tenniük. Parragh szerint ugyanis „az inflációs nyomás még legalább 2-3 évig velünk marad".
Az infláció által elértéktelenedő bérek kapcsán Parragh azt az egészen hajmeresztő képet is megosztotta a lappal, amely benne például a pedagógusok és a tűzoltók szakmai motivációjáról él. A fizetésemelések megléte vagy hiánya kapcsán kifejtette:
„De sokféle motiváció létezik: a tanároknak ott a szabad nyár, délután négykor hazamehetnek. Minden egyes szakmánál más és más. Egy tűzoltót motiválhat a társadalmi megbecsültség és az adrenalin-löket. A kassza persze mindenkinek egyformán csörög, így valamiféle egyensúlyt a kormánynak kell létrehoznia.”
Varga Mihály pénzügyminiszter már beszélt arról, hogy hozzányúlna a katá-hoz, Parragh pedig megerősítette azt, hogy „a kamara támogatná a kata megszüntetését és egy új adónem bevezetését a tanulságok levonásával”. Hozzátette, hogy ez érintheti például a taxisokat és az újságírókat is. Parragh szerint ez az adózási forma túl népszerű lett, és sok olyan tevékenységi körben használják, ahol nem helyes, példaként melíti, hogy "egy ügyvéd, biztosítási ügynök, bróker, IT szakember, aki lehetne normál foglalkoztatott, így bújik ki az adózás alól".
„Javaslataink alappillérei a normál adózásnál kedvezőbb adózási lehetőség megtartása, arányos közteherviselés mellett. Az átalakítás mellett szól az is, hogy jelenlegi formájában a nyugdíj- és egészségbiztosítási ellátásokat sem teljeskörűen vehetik igénybe a katá-sok, ami rájuk és a társadalomra nézve is kockázatos” – magyarázta a MKIK elnöke.
A helyi iparűzési adóról azt mondta, hogy bár kezdetekben kiválóan szolgálta a települések, az önkormányzatiság megerősödését, de „mára már egy elavult rendszer”. Szerinte "bürokráciacsökkentés szempontjából" sokkal jobb lenne, ha az állam szedné be és osztaná szét az iparűzési adóként befolyó pénzt.
Példaként említi, hogy a kamarai tagdíjat már nem a megyei szervezetek, hanem az országos iparkamara szedi be központosítva. A Népszava feltette azt a kérdést is, hogy „felülről jött-e a kérés, hogy a központosított beszedés számláját Tiborcz István bankjánál, a Gránit Banknál nyissák meg”. Parragh azt válaszolta:
„Nem volt ilyen kérés. A Gránit Bank adta a legjobb ajánlatot”.
